Elsöprő győzelmet aratott Fico
Alkotmányozó, háromötödös többséget nem szerzett ugyan Robert Fico a szlovákiai választásokon, ám jelentős fölénnyel nyert a szombaton meglepően magas, 59,11 százalékos részvétellel zajlott voksoláson. Teljesült Fico „titkos vágya” is: több mint egymillióan szavaztak pártjára, a Smerre. A baloldali populista szövetség így a kétéves szünet után kényelmes többséggel térhet vissza a hatalomba: a 155 fős törvényhozásba 83 képviselőt delegálhat. Szlovákia függetlensége, 1993 óta először alakulhat egypárti kormány az országban.
Ennek ellenére Fico a szokatlanul hosszúra nyúlt választási éjszaka után, reggel fél hétkor tartott beszédében azt mondta, hajlandók együttműködni a programjukat támogató erőkkel. Azt is hozzátette: már mától tárgyalást kezdeményeznek a parlamentbe jutott pártokkal.
Ez várhatóan nem lesz rövid menet, hiszen a mostani előre hozott választásokra rendkívül széttagolt politikai paletta bontakozott ki a szlovákoknál. Nem véletlen, hogy a második legnagyobb erővé avanzsált, Mikulás Dzurinda külügyminiszter által vezetett kereszténydemokrata KDH is tíz százalék alatti eredményt tudott csak elérni.
A tavaly októberben megbukott kormányfő, Iveta Radicová pártja, az SDKÚ-DS a voksok mindössze 6,09 százalékát szerezte meg. A 2010-esnél roszszabb eredményt tudhat magának a Híd-Most, de a Bugár Béla vezette párt legalább bejutott a parlamentbe, ellentétben a Magyar Koalíció Pártjával.
Berényi József pártja, ha másban nem is, de keserűségében osztozhat a magyarellenes nézeteiről ismert Ján Slotával, akinek pártja, az SNS is kihullott a pozsonyi törvényhozásból. Rontott a liberális SaS is, 5,88 százalékos eredményénél jóval sikeresebb volt a választás a pártból kivált Egyszerű Emberek számára.
Sem az Egyszerű Emberek, sem Fico sikere nem véletlen. Előbbi társaság azzal szerzett hírnevet magának, hogy nemritkán látványos tüntetésekkel hívta fel a figyelmet a Gorilla-ügyre. A volt kormányfő pedig azzal dicsekszik, hogy őt nem érintette a szlovák politikai elitet megrengető korrupciós botrány – ellentétben Radicová négypárti koalíciójának tagjaival, különösen Mikulás Dzurindával, akinek így parlamenti bejutása is kérdéses volt. Fico előtt tehát szabad az út, ám a politikus most nincs olyan könnyű helyzetben, mint előző kormányra kerülésekor, 2006-ban volt. Akkor, részben a Dzurinda által bevezetett, népszerűtlen adó- és szociális reformoknak köszönhetően prosperált az ország, most azonban az elhúzódó válság kikezdte az exportorientált szlovák gazdaságot is. A bővülési prognózist nemrég 1,7-ről 1,1 százalékra módosító euróövezeti országban jövőre kellene az EU elvárt 3 százalék alá szorítani a jelenleg 4,6 százalékos államháztartási hiányt, így – Radicová kiadáscsökkentő lépéseit követően – valószínűsíteni lehet a bevételnövelést célzó kiigazításokat is.
A legfontosabb változásra Fico a kampányban már ígéretet tett: a politikus jelezte, hatalomra kerülésekor eltörli az egykulcsos rendszert. A cégek esetében évi 30 millió eurót meghaladó profitnál nőne az adókulcs a mostani 19-ről 22 százalékra. A magánszemélyeknek még súlyosabb emelésre kell számítaniuk: a 33 ezer eurós (mintegy 9,6 millió forintnak megfelelő) éves jövedelemhatár felett 19-ről 25 százalékra emelné a kormányfőjelölt az adót.
Fico megemelné a bankadót is. Mint a Reutersnek nyilatkozta, ha az ágazat „rekordprofitra tett szert, akkor rekordadót kell fizetnie”. A 34 százalékkal, 674,2 millió euróra növekvő adózott eredmény után így a mostani 0,4 százalékról 0,7 százalékra emelné a kereskedelmi bankoknál elhelyezett vállalati betéteket sújtó közterhet.
Felemás gazdasági helyzet
Jelentősen lassul a szlovák gazdaság, ám recessziótól még nem kell tartaniuk: a 2010-es 4,2 százalékhoz és a tavalyi, az év egészében 3,3 százalékoshoz GDP-bővüléshez képest az idén egy százalékot alig meghaladó növekedésre számítanak. A lassulás hátterében elsősorban a fő exportpiacnak számító uniós partnereknél tapasztalható gyengébb kereslet áll. A 2011 utolsó negyedévében tapasztalt 7,5 százalékos kivitelbővülés alig a fele a 2010 végén mért 15,8 százaléknak. A helyzet azonban nem reménytelen: a legfrissebb, januári adatok már 9,5 százalékos exportnövekedést mutatnak, szemben a decemberi 6,9 százalékos értékkel.
VG-összeállítás Felemás gazdasági helyzet Jelentősen lassul a szlovák gazdaság, ám recessziótól még nem kell tartaniuk: a 2010-es 4,2 százalékhoz és a tavalyi, az év egészében 3,3 százalékoshoz GDP-bővüléshez képest az idén egy százalékot alig meghaladó növekedésre számítanak. A lassulás hátterében elsősorban a fő exportpiacnak számító uniós partnereknél tapasztalható gyengébb kereslet áll. A 2011 utolsó negyedévében tapasztalt 7,5 százalékos kivitelbővülés alig a fele a 2010 végén mért 15,8 százaléknak. A helyzet azonban nem reménytelen: a legfrissebb, januári adatok már 9,5 százalékos exportnövekedést mutatnak, szemben a decemberi 6,9 százalékos értékkel.-->
