Veresenyezhetnek a szerzőkért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLényegében liberalizálta a kormányzat a szerzői jogok piacát a szellemi tulajdonra vonatkozó törvény legutóbbi módosításával, aminek eredményeként a már élő szervezetek mellett januártól elvileg új közös jogkezelők is piacra léphetnek, s kialakulhat egyfajta verseny az ágazatban. Eddig a jogtulajdonosok érdekeit műtípustól függően hét különböző szervezet képviselte, s kvázi monopóliumként ezek szedték be több 10 milliárd forint étékben a jogdíjakat a különböző művek után. Ráadásul a szervezetek a költségek csökkentése érdekében gyakran közösen jártak el. A bevételek jelentős hányadát például a legnagyobb hazai jogkezelő társaság, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület gyűjtötte be, amely ezután ennek egy részét visszaosztotta a többi jogkezelőnek.
Az Artisjus az elmúlt esztendőkben évi 13 milliárd forintot meghaladó összegben szedett be jogdíjakat, amiből 3,5 milliárd forintot – a törvényben, illetve a külön megállapodásokban meghatározott módon – visszajuttatott más hasonló feladatot ellátó szervezeteknek, mint például a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének, a FILMJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesületének, vagy éppen az Előadóművészi Jogvédő Irodának.
A jövőben ugyanakkor ez a rendszer átalakulhat, az új jogszabály alapján ugyanis a korábbiakkal ellentétben új közös jogkezelőt is be lehet jegyezni, azaz megszűnt a piac monopolisztikus jellege. A módosítás célja egyértelműen az, hogy a szektor hatékonyságának növelése révén a jogtulajdonosok több pénzhez jussanak, ennek megvalósíthatósága azonban igencsak megkérdőjelezhető – mondta lapunknak Mezei Péter, a Szegedi Tudományegyetem docense. A piac átalakulása szempontjából legfontosabb kérdés ugyanis, hogy a potenciális piacra lépőnek sikerül-e annyi ügyfelet toboroznia, hogy valóban hatékonyabban tudjanak működni, mint a jelenlegi egyesületek, a szerőzi jogi szakértő azonban ebben kételkedik. A liberalizáció ugyanis tulajdonképpen azt jelenti, hogy a jogkezelők mostantól az előadókért, művészekért versenyezhetnek, azaz egy adott jogtulajdonos elvileg választhatja közülük azt, amelyik magasabb kifizetést ajánl számára. Az egyik oldalról ez ugyan megteremti a lehetőségét, hogy a művészek több pénzhez jussanak a jogdíjakból, másik oldalról azonban komoly költségnövekedést is eredményezhet a jogkezelőknél, ez pedig a törvény elvi céljai ellen hat – emelte ki Mezei Péter.
Hasonlóan vélekedik Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója is, aki a Világgazdaságnak kiemelte, hogy a potenciális új piacra lépőket a bonyolult szabályozási rendszer is elrettentheti, így rövid távon nem számít konkurens szervezetekre. A szakember ugyanakkor elismerte: a verseny javíthatja az ágazatban ténykedő cégek működési hatékonyságát, bár az Artisjus az utóbbi években megkezdett szervezetfejlesztési időszakában a piacnyitástól függetlenül is hatékonyságnövelő intézkedéseket hozott.
Részben emiatt, részben egyéb szabályozási módosítások eredményeként változhat a jogdíjbevételek felosztása is a jövőben.
További részletek a Világgazdaságban.
