BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Arénaépítési boom Magyarországon

Több stadion építése, rekonstrukciója is végbe mehet a következő években. Az új nemzeti futballaréna, a ferencvárosi és a debreceni stadionok, valamint a fel­csúti ministadion építésének költsége becsléseink szerint összesen elérheti a 127 mil­liárd forintot.

A helyén marad a Puskás Ferenc Stadion, de mellette egy új nemzeti labdarúgó-stadiont építenek, amely 2016-ra készülhet el – döntött a kormány. Az új, 65 ezres létesítményt is Puskásról nevezik el, a régi aréna fog új nevet kapni.

Korábban az új stadion beruházási költségeként 100 milliárd forint hangzott el. A Nemzeti Sportközpontok (NSK) Főigazgatóságának főigazgató-helyettese nem mondott lapunknak pontos összeget a költségekről, mivel még a tervezés fázisában tartanak. Schmidt Gábor közölte: a napokban indul az építészeti ötletpályázat, majd a tavasz végén, nyár elején kezdődhet a tervpályázat. Nagyjából 2012 őszére készülnek el a nyertes látványtervek és makettek.

Idén 1 milliárd forint áll rendelkezésre az új stadionnal kapcsolatos feladatokra. A jelenlegi elképzelések szerint központi költségvetési forrásokból valósul meg a beruházás, de folyamatosan vizsgálják akár uniós, akár TAO-források bevonásának a lehetőségét.

„Nagyjából tudjuk megbecsülni az összeget, mivel részletesen megvizsgáltuk a számtalan új európai stadion építésének költségvetését az elmúlt időszakban” – mondta Schmidt. Az NSK főigazgató-helyettese szerint manapság egy modern stadionban 3–4 000 euró egy férőhely kialakításának a költsége. (Ezek alapján 58–77 milliárd forint lenne egy 65 ezres stadion építésének költsége.) Hangsúlyozta, hogy egyrészt ezek tájékoztató jellegű adatok, másrészt nagyban befolyásolja a költségeket a további funkciók beépítése (több étterem, konferencia-központ, bevásárlóközpont). Az új stadion építése 2014 tavaszán kezdődhet el, addig komolyabb, sok milliárdos költségek biztosan nem terhelik az állami költségvetést a beruházással kapcsolatban.

A KPMG Sporttanácsadási részlegének vezetője szerint a nemzetközi példák azt mutatják, hogy egy 65 ezer férőhelyes stadion költsége elérheti a 90–100 milliárd forintot. Andrea Sartori lapunknak elmondta, a müncheni Allianz Aréna vagy az Olympique Lyonnais tervezett új stadionja is ebbe a kategóriába tartozik: 60–70 ezer férőhely közötti stadionok, amelyek fejlesztési költsége mintegy 100 milliárd forintnak megfelelő összeget tesz ki.

Korábban felmerült: az új nemzeti stadion csak 45 ezer fős kapacitású lenne. A KPMG kutatása szerint a nagyobb kapacitású stadionok egy ülő­helyre vetített fejlesztési költsége magasabb, mint a kisebb stadionok hasonló adata. Sar­tori szerint a nemzetközi példák alapján a 45–50 milliárd forint fejlesztési költség átlagosnak lenne mondható. A Juventus 2011 szeptemberében megnyitott, 41 ezer férőhelyes stadionjának fejlesztési költsége nem érte el a 40 milliárdot, az új, 43 ezer fős kapacitású boroszlói (Wroclaw) stadion költsége viszont 50 milliárd forint feletti.

Az európai szintű, 5 csillagos stadion megfelelne az Európai Labdarúgó Szövetség ­(UEFA) legszigorúbb előírásainak. Schmidt szerint, ha elkészül, akkor jó eséllyel pályázhat Budapest Bajnokok Ligája vagy Európa Liga döntőjének rendezésére. Ez lesz a magyar válogatott új „ott­hona”, de a hazai kupadöntőknek is ez lehet a helyszíne. A jelenlegi elképzelések szerint a mostani Puskás Stadion és a Papp László Sportaréna közötti területen épül fel az új stadion. A létesítményt kiszolgáló parkoló néhány száz méterre onnan, a Dózsa György út túloldalán lesz.

„Mivel multifunkciós stadion épül, így a focimeccsek mellett számos más sportesemény vagy egyéb rendezvény idején megtelhet nézőkkel az új nemzeti stadion” – mondta Schmidt. Évente 2–4 nemzet­közi nagykoncertet, illetve legalább ugyanennyi kulturális rendezvényt vagy kiállítást szerveznének az új stadionban.

Az UEFA előírásai alapján 4. kategóriába besorolt, 20 ezer férőhelyes stadion épül Debrecenben – közölte a város polgármestere. Kósa Lajos elmondta: két-három héten belül bemutatják a látványterveket, és ismertetik a Nagyerdei Stadion rekonstrukciójának pontos költ­ségeit. Nyárra elkészülnek a tervek, illetve meglesznek a szükséges engedélyek is. A kivitelezőnek – amennyiben a nemzetközi tender során nem ütköznek jogi akadályokba – tartania kell a 2014 már­ciusi átadási határidőt. A 2012-es költségvetésben 3,5 milliárd forintot különítettek el a debreceni stadion építésére. A beruházás összköltségeként korábban 12,5 milliárd forint hangzott el.

Nemzetközi példák alapján elmondható, hogy egy 20 ezer fő kapacitású stadion költsége 15 milliárd forint alatt számít átlagosnak – mondta lapunknak Andrea Sartori. A KPMG sporttanácsadási részlegének vezetője szerint az egy ülőhelyre eső költség egy ilyen méretű és magas szolgáltatási színvonalú stadion esetében 750 ezer forint alatt maradhat. A hasonló méretű vagy fejlesztési költségű európai stadionok közül a 17 ezer fő befogadására alkalmas AFAS Stadioné (AZ Alkmaar) mintegy 11–12 mil­liárd forint volt, de nem érte el a 15 milliárd forintot a Mainz új stadionjának, a 34 ezer fős Coface Arenának a költsége sem. A kialakítás összetett­sége, például az építészeti forma és a stadionbeli üzleti szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastruk­túra, valamint a helyi adottságok ugyan jelentősen befolyásolhatják a költségeket, mégis egy 20 ezer fős stadion költsége jó előkészítéssel 10–15 milliárd forint között tartható.

„Megfelelő üzleti hasznosítási tervvel, a magyar futball, illetve a debreceni klubfutball fokozatos fejlődését feltéte­lezve egy ekkora méretű stadion Debrecenben fenntarthatóan működtethető lehet” – vélte Sar­tori. Ehhez ugyanakkor az üzleti hasznosítás tervezett hangsúlyainak megfelelően kell a stadion, illetve a kapcsolódó egyéb létesítmények és infrastrukturális fejlesztések kialakítását összehangolni.Az említett projekteken kívül egyébként egy új, 15 ezres stadion építését tervezik Diósgyőrben, egy-egy 12 ezreset Pécsett és Kecsekeméten. Hárommilliárdos beruházást terveznek Szigetszenmiklóson.

Tizezerre növelné a beruházással az átlagnézőszámot a Ferencváros

Egy hónapon belül a kormány elé terjesztik a Ferencváros új, 22 600 néző befogadására ­alkalmas futballstadionjának terveit – közölte az FTC elnöke a tervezett létesítmény látványterveinek bemutatásakor. Ku­batov Gábor elmondta: azért nem újítják fel az Albert Sta­­­­di­ont, mert nem tudnának megfelelni az UEFA előírásainak.

Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos korábban azt nyilatkozta: 12 milliárd forintból építhető fel a Ferencváros Üllői úti új stadionja. Egyelőre még nem tudni, mikor indulhat az építkezés, de Kubatov szerint 16 hónapot venne igénybe. „A terveket a korábbi angol tulajdonostól, Kevin McCabe-től vettük meg” – mondta Kuba­tov. A 6+2 hektáros terület valamivel több mint felén terül majd el az új létesítmény, a fennma­radó részt eladja az állam. A stadion a magyar állam tulajdona lesz. Még nincs eldöntve, hogy pontosan milyen jellegű, hosszútávú bérleti, avagy vagyonkezelői szerződéssel használhatná a klub a létesítményt.

Az új, négyszintes létesítményt a jelenlegi elhelyezkedéséhez képest 90 fokkal elfordítanák. A lelátón 29 skybox lenne a cégeknek, épülne egy az ­újságírókat és a szakmát ­segítő elemzőrendszer, ­200–200 parkolóhely mélygarázsban és a felszínen, egy állandó étterem, a klub sportszergyártó ­cégének nagyboltja, továbbá ­múzeum is. A pályát nem övezi majd korlát, a szurkolótábort ve­zénylő drukkernek külön helye lesz. A stadionban nem lesz készpénzfizetés, hanem szurkolói kártyás rendszerrel lehet majd vásárolni.

„Többekkel ellentétben úgy gondolom, a stadion üzlet” – hangoztatta Kubatov. A Fidesz pártigazgatója úgy vélte, egy új stadionnal 10 ezerre tudnák növelni a átlagnézőszámot.





Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos korábban azt nyilatkozta: 12 milliárd forintból építhető fel a Ferencváros Üllői úti új stadionja. Egyelőre még nem tudni, mikor indulhat az építkezés, de Kubatov szerint 16 hónapot venne igénybe. „A terveket a korábbi angol tulajdonostól, Kevin McCabe-től vettük meg” – mondta Kuba­tov. A 6+2 hektáros terület valamivel több mint felén terül majd el az új létesítmény, a fennma­radó részt eladja az állam. A stadion a magyar állam tulajdona lesz. Még nincs eldöntve, hogy pontosan milyen jellegű, hosszútávú bérleti, avagy vagyonkezelői szerződéssel használhatná a klub a létesítményt.

Az új, négyszintes létesítményt a jelenlegi elhelyezkedéséhez képest 90 fokkal elfordítanák. A lelátón 29 skybox lenne a cégeknek, épülne egy az ­újságírókat és a szakmát ­segítő elemzőrendszer, ­200–200 parkolóhely mélygarázsban és a felszínen, egy állandó étterem, a klub sportszergyártó ­cégének nagyboltja, továbbá ­múzeum is. A pályát nem övezi majd korlát, a szurkolótábort ve­zénylő drukkernek külön helye lesz. A stadionban nem lesz készpénzfizetés, hanem szurkolói kártyás rendszerrel lehet majd vásárolni.

„Többekkel ellentétben úgy gondolom, a stadion üzlet” – hangoztatta Kubatov. A Fidesz pártigazgatója úgy vélte, egy új stadionnal 10 ezerre tudnák növelni a átlagnézőszámot. Atlétika és kultúra A volt Népstadion a rekonstrukciót követően nemzetközi versenyek lebonyolítására is ­alkalmas atlétikai létesítményként működik majd tovább. Ezen kívül más sportágak eseményeinek és kulturális rendezvényeknek is otthont adhat. Megmarad benne a labdarugópálya, így mérkőzések előtti edzésekre is használható lesz. A létesítményt valamelyik világhírű magyar atlétáról nevezhetik majd el. Korábban a környék rehabilitációját 65,8 mil­liárd forintra becsülték.

A Puskás Stadion környékének, a Buda­pes­ti Olimpiai központ rekonstrukciójának második üteme 2015 és 2020 között valósulhat meg. Ebben szerepel a Millenáris Velodrom kerékpáros pálya, a Körcsarnok, a Gere­vich Aladár Nemzeti Sportcsar­nok és az ezekhez kapcsolódó létesítmények bővítése és felújítása. Miniaréna Felcsúton Néhány hét múlva megkezdődhet Felcsúton a körülbelül 3 500 férőhelyes ministadion építése – nyilatkozta lapunknak a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA) kommunikációs igazgatója. Szöllősi György elmondta: a létesítmény 2014 tavaszára készülhet el, a beruházás költségét 2,5 milliárd forintra becslik. Az akadémia pályázott a cégek által felajánlott társasági adóra összesen 3,2 milliárd forint értékben, de az összegben nem csak a létesítményfejlesztés, hanem más költségek is szerepelnek. Leg­utóbb összesen 2,3 milliárdot ítéltek meg számukra, de később még újra pályázhatnak támogatásra. A magyar labdarúgásba az első évben összesen 20 milliárd forintnyi TAO-ból származó pénz áramlik.

Szöllősi arra emlékeztetett, hogy az utófinanszírozott beruházáshoz 30 százalék önrész szükséges, amit cégek és magánemberek támogatásából szednek össze, de valamennyi bankhitel felvételének a lehetőségét sem zárta ki. Az akadémiát évente 1–2 millió eurónyi összeggel támogatják, ha van jelentősebb beruházás – mint volt például a kollégium, a konyha és étterem, a szakmai és orvosi központ, a füves és műfüves futballpályák építése –, akkor ennek dupláját is felajánlják a számukra. A támogatók között szerepel a Közgép, a Ma­gyar Suzuki, a Mol, az OTP, a CBA, a SPAR, az MKB, de magánemberként Demján Sándor egy­maga 100 milliót adományozott a kollégiumépítésre.

A ministadion terveinek első vázlatait még Makovecz Imre készítette. A létesítménynek falelátói és -tornyai lesznek, és meg kell felelnie a legszigorúbb, 4-es kategóriájú FIFA-előírásoknak. Az építményben főként utánpótlás-mérkőzéseket, hazai és nemzetközi tornákat fognak lebonyolítani.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.