Egy év alatt szinte semmit sem nőtt az átlagbér

A bruttó átlagkeresetek 3,9, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit az év első négy hónapjában – közölte a KSH. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete ezzel 219 400 Ft, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 230 500 Ft, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 195 600 Ft volt. A nettó átlagkereset az 1,1 százalékos emelkedéssel 141 900 forint az év első négy hónapjában.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy áprilisban 2,5 százalékra lassult a bérnövekedési ütem az előző havi 2,7 százalékról, a nettó bérek 0,2 százalékkal estek vissza, így a nettó reálbérek áprilisban átlagosan 5,6 százalékkal csökkentek előző év áprilisához képest. Az adatokat azonban több tényező is torzítja – magyarázta az elemző. „Egyrészt az adójóváírás megszüntetése miatt a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így a nettó bérkiáramlás magasabb, a reálbércsökkenés mértéke pedig kisebb lehetett a nyers adatokhoz képest. Emellett a bérnövekedési ütem csökkenését befolyásolja az összetételhatás is, a kisebb keresettel járó közfoglalkoztatás súlya nagymértékben növekedett, ami lefelé torzítja az átlagot” – mondta Suppan Gergely.

Kondrát Zsolt és Hosszú Edmond, az MKB Bank elemzői szerint a statisztikában nem látható pozitív jel azután, hogy a márciusi béradatok alapján jelentősen megnőtt a kockázata a vártnál kisebb bérnövekedésnek. Ennek következtében a korábban prognosztizáltnál nagyobb lehet a reálbérek csökkenése, valamint a fogyasztás zsugorodása – vélik.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal közben közölte: a magyarországi munkáltatók az idei év első öt hónapjában csaknem 255 ezer új álláshelyet jelentettek be, a január–májusi időszakot tekintve ez az utóbbi négy év legmagasabb értéke. A májusi zárónapon 534 ezer álláskeresőt tartottak nyilván.