Még idén jöhet az Artisjus-ítélet
Ma tartották az Európai Bíróságon az egyetlen tárgyalást az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Egyesületnek az Európai Bizottság ellen indított perében. Az ügyben az év végére, de akár már ősszel ítélet születhet – tudtuk meg a bíróság sajtóosztályától. Az Artisjus és 23 másik nemzeti szerzői jogvédő társaság azután fordult a luxembourgi székhelyű taláros testülethez, hogy Brüsszel 2008 júliusában versenykorlátozó magatartás miatt elmarasztalta azokat a zeneszerzők és a szövegírók szerzői jogának kezelése miatt.
A brüsszeli testület azt a gyakorlatot tiltotta meg, amely szerint az interneten keresztüli műsorszolgáltatást végző vállalkozások, ha több tagállamban is bemutatnak egy adott szerzői joggal védett művet, akkor minden egyes tagállam nemzeti szerzői jogvédő társaságától engedélyt kell kapniuk. Emellett Brüsszel a röghözkötési gyakorlatot is bírálta, miszerint egy adott alkotónak igen nehéz volt jogkezelőt váltania.
„A jogkezelési piacot érintő gyakorlati hatása nem lesz az ítéletnek, ugyanis a brüsszeli döntés óta jelentősen átalakult a piac, illetve a jogkezelők, így az Artisjus is módosította szerződéseit” – mondta el lapunknak Tóth Péter Benjámin.
Az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója közölte: a társasággal szerződő alkotók 99 százaléka az Artisjust bízza meg a globális külföldi megjelenések utáni jogdíjak beszedésére is, így alig van példa arra, hogy valaki egy más országban történő megjelenés kezelésére az ottani jogkezelőt bízza meg.
Ami a területi korlátozás elvét illeti, Brüsszel azt kifogásolta, hogy például egy magyar szerző szlovákiai jogainak kezelésére az Artisjus kizárólagos szerződés keretében az ottani jogkezelőt bízta meg. A kétoldalú kizárólagos szerződések páneurópai gyakorlatát ítélte meg Brüsszel összehangolt versenykorlátozó magatartásnak mondván, az sérti az uniós belső piaci szabályokat. Tóth Péter Benjámin elmondta: a brüsszeli kifogással nem értenek egyet, hiszen a helyi jogkezelő társaság képes a leghatékonyabban érvényesíteni a jogdíjakat, miután az rendelkezik a megfelelő helyi ismeretekkel.
Így az Artisjus álláspontja szerint a rendszer nem versenykorlátozó, hanem gazdaságilag ésszerű megoldás.
Emellett a brüsszeli döntés következtében a régi rendszert – amikor egy területen egy adott jogkezelő látja el a teljes zenei világrepertoár kezelését – most egy olyan, jóval átláthatatlanabb mechanizmus váltja fel, amikor a nagy jogtulajdonosok (például zeneműkiadók) saját repertoárjukat teljes Európára egy adott jogkezelő útján kezelik. Így jelenleg a felhasználó műsorszolgáltatók a nemzeti jogkezelők mellett újabb engedélyeket is be kell szerezzenek, tehát a bizottsági határozat nem csökkentette, hanem tovább növelte a szolgáltatók adminisztratív terheit – emelte ki az Artisjus igazgatója.
A bevétel döntő része ugyanis gépzenéből (háttérzene típusú felhasználás), illetve a televíziós műsorszórásból származik az Artisjusnál. -->
