BUX 43,468.28
+0.31%
BUMIX 3,801.11
+1.13%
CETOP20 1,824.74
-0.08%
OTP 8,930
+3.40%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
+1.00%
ZWACK 17,400
+0.87%
+2.27%
ANY 1,540
0.00%
RABA 1,135
+1.79%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
OPUS 153.8
+0.52%
-4.00%
-0.74%
0.00%
+0.96%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,900
-3.33%
+1.04%
ALTEO 2,780
+1.46%
-5.33%
+0.11%
0.00%
-0.85%
+5.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
-2.88%
+0.48%
0.00%
+3.59%
+3.28%
GOPD 12,400
-0.80%
OXOTH 3,490
+0.58%
0.00%
NAP 1,230
+0.99%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Recesszióban kevesebb a gyerek

Az The Economist szerint az európai recesszió népesedési problémákat okoz.

Európa válsága nagyobb, mint amilyennek tűnik - idéti az MTI a brit The Economist gadzasági hetlilapot.

Miközben a kontinens gazdasági és pénzpiaci gondjai is épp elég súlyosak, a recesszió az elmúlt évtized pozitív népesedési folyamatait is visszájára fordította - írta pénteki számában a The Economist. A tizenöt, idén adatot szolgáltató európai ország közül tizenegyben csökkent 2011 során a termékenységi ráta, amely azt jelöli, hogy hány gyereket szül egy asszony élete során.

A legnagyobb esések a válság által legsúlyosabban érintett országokban, például Spanyolországban és Lettországban voltak, ahol az elmúlt tíz év pozitív változásai három év alatt eltűntek.

Jelentős volt a visszaesés a munkanélküliség és megszorítások által nem vagy kevésbé sújtott, európai mércével kifejezetten magas termékenységű skandináv országokban is.

A tendenciák azonosak, legyen szó akár a Nagy-Britanniához hasonlóan magas, vagy a Magyarországhoz hasonlóan alacsony termékenységi rátájú országról: a tízéves termékenységnövekedés 2008-ban hirtelen megtorpant, majd 2011-től kezdve csökkenésbe csapott át - írta a lap.

Míg a piacoknak három év egy korszak, addig a demográfiában egy szempillantás, ezért is figyelemre méltó, hogy a recesszió kezdetétől számítva ilyen hamar megváltozott a termékenységi trend iránya.

A gazdasági bizonytalanság rossz hatással van a termékenységre. Az Economist szerint az európai tapasztalatok Adam Smith néhai közgazdászt igazolják, aki szerint a gazdasági bizonytalanság rossz hatással van a termékenységre: az elmúlt évek során a gazdasági helyzet befolyásolta a migráció, a házasságkötések és a születésszám változását.

Egyes országokban a recesszió hazatérésre késztette az ottani, jellemzően magas termékenységi rátájú bevándorlókat. Spanyolországban például 1995 és 2008 között 43 százalékkal emelkedett az évi születések száma, részben az elmúlt két évtized Latin-Amerikából érkező bevándorlási hulláma miatt. 2011-re - a migránsok hazatérésével párhuzamosan - a születésszám újra csökkeni kezdett. Hasonló folyamatok figyelhetők meg a házasságkötések számát illetően is.

A recesszió a hazai lakosságot is érintette: emiatt sokan halasztották el házasságkötésüket. S több országban is megfigyelhető, hogy a születésszámok változása a munkanélküliség tükörképe: utóbbi minél magasabb, előbbi annál alacsonyabb. Kétségtelen, hogy Európában a recesszió felelős a termékenységi ráta eséséért, az igazi kérdés az, hogy a születések csökkenése átmeneti vagy tartós jelenség lesz-e - vélte a lap. Nem mindegy ugyanis, hogy a párok a gyermekvállalás elhalasztásával számolnak, vagy eleve kevesebb gyermeket vállalnak. Előbbi esetben a termékenységi ráta idővel "helyre áll".

Az 1970-es évek óta Nyugat-Európában folyamatosan kitolódott az első gyermek születésének időpontja: míg 1970-ben a nők átlagosan 22-25 évesen szültek először, addig 2008-ra 27-28 évesen vállaltak gyermeket.

Ugyanakkor 2000 és 2008 között jelentősen csökkent e folyamat üteme, azaz egyre kevesebben "vártak ki" a gyermekvállalással. Most az első szülések száma nagyobb mértékben esik, mint a másodikoké, ami arra enged következtetni, hogy sokan elhalasztják a családalapítást.

A lap szerint három tanulság vonható le a folyamatokból. Egyrészt a demográfiai változások érzékenyebbek a gazdasági helyzetre, mint az korábban előre látható volt.

Másrészt az ezredfordulót követő évtized arra enged következtetni, hogy nem került egész Európa alacsony termékenységi "csapdába": Skandinávia, Nagy-Britannia és Franciaország is relatíve magas termékenységi mutatóval rendelkezik. Harmadrészt a hagyományos, a sokgyermekes anyákat támogató kormányzati programok szinte soha nem érik el céljukat.

Ugyanakkor ha a termelékenység esésének fő oka az első szülés elhalasztása, az európai kormányok nagyobb hatást gyakorolhatnak a demográfiai helyzetre, például olcsóbb óvodák és hosszabb szülői szabadság biztosításával - írta a The Economist.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek