Rolex helyett extrémsí és szafari

Amikor már fásultan válogat valaki a legjobb svájci órák között, ugyanolyannak látja az összes Louis Vuitton-táskáját, és reggelente legszívesebben felgyújtaná a sokezer eurós öltönyeit, azaz a shoppingolás már nem elég, akkor eljött a pillanat: ideje valami olyanra szórni a pénzt, ami átélhető. Pihentet vagy éppen ellenkezőleg: felmegy tőle a pulzus, elkezd áramlani az adrenalin.

Egy felmérés szerint a „felső tízezer” tagjai közül világszerte mind többen gondolkodnak így, a luxusfogyasztás hangsúlya egyre gyorsabban tevődik át a birtoklásról az élményre. Az amerikai székhelyű Boston Consulting Group (BCG) legújabb mérése és kutatása szerint az „átélt luxus” már most is 55 százalékot hasít ki az összes költésből, évi 770 milliárd dollárra hízott az ágazat, és 50 százalékkal gyorsabban növekszik, mint a „klasszikus luxus”, a tárgyak ipara.

A tendencia a felmérés eredménye szerint még a brandközpontú Kínára is érvényes, ahol a prémiumtermékek, a jól mutató márkanevek fontos szimbólumai a személyes státusznak és sikernek: itt az összes luxusköltés évi 22 százalékkal nőtt, de az adatot az élményre fordított pénzek „húzzák fel” a maguk 28 százalékával.

A legkézenfekvőbb példák az új módira a szafari, az extrém – például helikopteres – sítúrák, ide sorolhatók az exkluzív művészeti kiállítások is. Egyre többen áldoznak olyan kórházi kezelésre, amelyen magánséf főz, és márványkádban tisztálkodhat a páciens, de a légitársaságok is elkezdtek privát lakosztályokat kínálni – sorolja a BCG felmérése.

Michelle Eirinberg Kluz, a cég munkatársa, a jelentés társszerzője azt mondja, a vásárlók ezt nagyjából úgy fogalmazzák meg a kutatóknak, hogy elegük van a „minden barátom és én Cartiert hordunk” érzésből, és inkább a „imádom a fürdőben töltött napokat a barátaimmal” megközelítéssel akarják átélni a dolce vitát.

Jean-Marc Bellaiche, a BCG senior partnere szerint az átalakulásnak, az új trendnek több oka is van. Egyrészt azok a gazdagok, akik a fejlett országokban, az Egyesült Államokban, Japánban és Európában a kilencvenes években a luxusboom részesei voltak, azok mostanában mennek nyugdíjba, nincs szükségük már új tárgyakra. Másrészt változnak a fogyasztási szokások: amikor a középosztálybeliek a fejlődő piacokon megvették az első luxuscikkeiket, akkor még tartós árut kerestek, mostanság viszont már nem akarnak felhalmozni tárgyakat. Ráadásul – hívja fel a figyelmet Bellaiche – az  „Y generáció” kora húszas éveikben járó tagjai másképp látják a dolgokat, mint szüleik. Nem úgy határozzák meg önmagukat, hogy mim van, hanem hogy mit élek meg, az azonnali élményeket keresik.

Ennek megfelelően több, a hagyományos piacon már bizonyított luxuscég lép be ebbe az ágazatba is. Az egyebek mellett a Louis Vuittont, Givenchyt, Diort, Tag Heuert birtokló LVMH elkezdte kiépíteni a Cheval Blanc nevű hotelláncát: egy francia síparadicsom és a Maldív-szigetek után Ománban és Egyiptomban tervez idén szállodát nyitni. Az IWC svájci óragyártó a pilótáknak szánt Pilot’s órái mellé Hongkongban egy szimulátorrepülést kínál extra nagy képernyőkkel és surround hangrendszerrel. Bellaiche ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy mivel az említett jelenség világszerte tapasztalható, ez nagy kihívás elé állíthatja a luxusbrandeket. „Egy Rolex például mindenhol ugyanolyan Pekingtől Zürichig, de a kiszolgálási igény országonként változhat” – vélekedik a szakértő.

Hogy ez-e az oka, vagy valami egészen más, egyelőre nem tudni, mindenesetre a cégeknek még van mit fejlődniük: a BCG elemzésében rámutat, hogy a robbanásszerűen növekvő ágazathoz képest „luxusélmény” kezdeményezéséből még mindig kevés van, sok vállalat még habozik efelé elmozdulni.

A financial Times Deutsch­land közben a Frontier Econo­mics tanulmánya alapján azt írta, egyre nő a luxusipar jelentősége Európában. 440 milliárd eurós forgalmával a luxusipar már a gazdaság 3 százalékát adja, és az arány növekszik. Az ágazat 1 millió főt foglalkoztat, ez 2020-ra 2,2 millió lesz.

A financial Times Deutsch­land közben a Frontier Econo­mics tanulmánya alapján azt írta, egyre nő a luxusipar jelentősége Európában. 440 milliárd eurós forgalmával a luxusipar már a gazdaság 3 százalékát adja, és az arány növekszik. Az ágazat 1 millió főt foglalkoztat, ez 2020-ra 2,2 millió lesz.-->