BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Rolex helyett extrémsí és szafari

Átalakulóban a prémiumpiac: a tehetősek egyre inkább élményt vásárolnak, semmint tárgyakat – áll egy amerikai kutatócég elemzésében. A növekedési különbség a két típusú költés között elképesztő: minden egyes tárgyakra költött pluszdollárral szemben másfélszer annyi „átélhető luxusra” fordított új pénz áll.

Amikor már fásultan válogat valaki a legjobb svájci órák között, ugyanolyannak látja az összes Louis Vuitton-táskáját, és reggelente legszívesebben felgyújtaná a sokezer eurós öltönyeit, azaz a shoppingolás már nem elég, akkor eljött a pillanat: ideje valami olyanra szórni a pénzt, ami átélhető. Pihentet vagy éppen ellenkezőleg: felmegy tőle a pulzus, elkezd áramlani az adrenalin.

Egy felmérés szerint a „felső tízezer” tagjai közül világszerte mind többen gondolkodnak így, a luxusfogyasztás hangsúlya egyre gyorsabban tevődik át a birtoklásról az élményre. Az amerikai székhelyű Boston Consulting Group (BCG) legújabb mérése és kutatása szerint az „átélt luxus” már most is 55 százalékot hasít ki az összes költésből, évi 770 milliárd dollárra hízott az ágazat, és 50 százalékkal gyorsabban növekszik, mint a „klasszikus luxus”, a tárgyak ipara.

A tendencia a felmérés eredménye szerint még a brandközpontú Kínára is érvényes, ahol a prémiumtermékek, a jól mutató márkanevek fontos szimbólumai a személyes státusznak és sikernek: itt az összes luxusköltés évi 22 százalékkal nőtt, de az adatot az élményre fordított pénzek „húzzák fel” a maguk 28 százalékával.

A legkézenfekvőbb példák az új módira a szafari, az extrém – például helikopteres – sítúrák, ide sorolhatók az exkluzív művészeti kiállítások is. Egyre többen áldoznak olyan kórházi kezelésre, amelyen magánséf főz, és márványkádban tisztálkodhat a páciens, de a légitársaságok is elkezdtek privát lakosztályokat kínálni – sorolja a BCG felmérése.

Michelle Eirinberg Kluz, a cég munkatársa, a jelentés társszerzője azt mondja, a vásárlók ezt nagyjából úgy fogalmazzák meg a kutatóknak, hogy elegük van a „minden barátom és én Cartiert hordunk” érzésből, és inkább a „imádom a fürdőben töltött napokat a barátaimmal” megközelítéssel akarják átélni a dolce vitát.

Jean-Marc Bellaiche, a BCG senior partnere szerint az átalakulásnak, az új trendnek több oka is van. Egyrészt azok a gazdagok, akik a fejlett országokban, az Egyesült Államokban, Japánban és Európában a kilencvenes években a luxusboom részesei voltak, azok mostanában mennek nyugdíjba, nincs szükségük már új tárgyakra. Másrészt változnak a fogyasztási szokások: amikor a középosztálybeliek a fejlődő piacokon megvették az első luxuscikkeiket, akkor még tartós árut kerestek, mostanság viszont már nem akarnak felhalmozni tárgyakat. Ráadásul – hívja fel a figyelmet Bellaiche – az  „Y generáció” kora húszas éveikben járó tagjai másképp látják a dolgokat, mint szüleik. Nem úgy határozzák meg önmagukat, hogy mim van, hanem hogy mit élek meg, az azonnali élményeket keresik.

Ennek megfelelően több, a hagyományos piacon már bizonyított luxuscég lép be ebbe az ágazatba is. Az egyebek mellett a Louis Vuittont, Givenchyt, Diort, Tag Heuert birtokló LVMH elkezdte kiépíteni a Cheval Blanc nevű hotelláncát: egy francia síparadicsom és a Maldív-szigetek után Ománban és Egyiptomban tervez idén szállodát nyitni. Az IWC svájci óragyártó a pilótáknak szánt Pilot’s órái mellé Hongkongban egy szimulátorrepülést kínál extra nagy képernyőkkel és surround hangrendszerrel. Bellaiche ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy mivel az említett jelenség világszerte tapasztalható, ez nagy kihívás elé állíthatja a luxusbrandeket. „Egy Rolex például mindenhol ugyanolyan Pekingtől Zürichig, de a kiszolgálási igény országonként változhat” – vélekedik a szakértő.

Hogy ez-e az oka, vagy valami egészen más, egyelőre nem tudni, mindenesetre a cégeknek még van mit fejlődniük: a BCG elemzésében rámutat, hogy a robbanásszerűen növekvő ágazathoz képest „luxusélmény” kezdeményezéséből még mindig kevés van, sok vállalat még habozik efelé elmozdulni.

A nyíló jövedelmi olló jót tesz a piacnak

Ezerötszázmilliárd dolláros évi forgalom – ebből 350 milliárd a luxusautóké –, hét százalékos évi bővülés – elképesztő számokat produkál idén is a luxupiac a BCG jóslata szerint. Az ágazat mérete akkora, mint a spanyol vagy az ausztrál gazdaság éves teljesítménye, a növekedés pedig, bár kisebb mint az előző években tapasztalt 12 százalék, még mindig jócskán nagyobb a világgazdaság bővülésénél. A kutatás szerint Kína lehet 2015-re a legnagyobb luxusfogyasztó piac, a jövedelmi különbségek pedig világszerte egyre nagyobbak, de ez ennek az ágazatnak jót tesz, mert így évről évre egyre több a milliárdos.

A financial Times Deutsch­land közben a Frontier Econo­mics tanulmánya alapján azt írta, egyre nő a luxusipar jelentősége Európában. 440 milliárd eurós forgalmával a luxusipar már a gazdaság 3 százalékát adja, és az arány növekszik. Az ágazat 1 millió főt foglalkoztat, ez 2020-ra 2,2 millió lesz.

A financial Times Deutsch­land közben a Frontier Econo­mics tanulmánya alapján azt írta, egyre nő a luxusipar jelentősége Európában. 440 milliárd eurós forgalmával a luxusipar már a gazdaság 3 százalékát adja, és az arány növekszik. Az ágazat 1 millió főt foglalkoztat, ez 2020-ra 2,2 millió lesz.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek