Vízágyúk és könnygáz: az unió szívében nem adja a szakszervezet a korlátlan segélyt és betegszabadságot
Megbénult Belgium a héten az újabb általános sztrájk miatt, amellyel a kormánynak a nyugdíjrendszert és munkapiacot megreformálni hivatott tervei, így a munkanélküli-ellátás szigorítása ellen tiltakoztak az emberek. Leállt többek között kedden a légi közlekedés, és fennakadások voltak a brüsszeli tömegközlekedésben is. A tüntetők egy része erőszakhoz folyamodott, összecsaptak a rohamrendőrökkel a főváros központjában, a karhatalmi erők gáz- és vízágyúkat vetettek be ellenük, többtucatnyi embert őrizetbe vettek.
A héten az ország három nagy szakszervezete hívott tiltakozásra a kormány tervezett politikájával szemben, de nem ez volt az első és valószínűleg az utolsó ilyen akció. A Bart de Wever vezette jobbközép kabinetnek ugyanis
feltett szándéka csökkenteni a költségvetési deficitet,
amely a szövetségi tervhivatal szeptemberi jelentése szerint az idén 36 milliárd euró lesz a tervezett 37 milliárd helyett.
Az Európai Bizottság korábbi, májusban kiadott jelentése szerint a hiány tavaly elérte a GDP 4,5 százalékát, az idén pedig 5,4 százalék lesz a kiadások növekedése miatt.
Belgium szigorítja a munkanélküli-ellátás szabályait
A kiadások növekedésének megfékezése miatt tervezi a belga kormány az elmúlt évtizedek legjelentősebb szociális reformját, amelynek célja a munkanélküli-ellátások és a betegszabadságok terén fenntarthatatlannak tartott költségek visszaszorítása.
A The Brussels Times tudósítása szerint a jövő évtől már
nem lesz lehetséges végtelen ideig igénybe venni a munkanélküli-ellátást,
a hosszú távú betegszabadságon lévőknek pedig szigorúbb orvosi vizsgálatokon kell átesniük, hogy igazolják munkaképtelenségüket. Utóbbi azért fontos, mert Európában itt a legmagasabb a tartósan betegszabadságon lévők aránya, több mint félmillióan vannak a 11 millió lakosú országban, ami évi kilencmilliárd eurós terhet jelent a költségvetésnek.
A terv szerint jövő év elején elveszíti a munkanélküli-segélyt az, aki több mint húsz éve (!) kapja az ellátást. Azután fokozatosan ugyanez történik azokkal is, akik több mint két éve munkanélküliek – néhány kivétellel. Aki nem talál munkát, az kénytelen lesz megelégedni a helyi önkormányzat alacsonyabb összegű, szigorúbb feltételekhez kötött segélyével.
A cél minél több embert visszairányítani a munkaerőpiacra. A munkanélküliség a Trading Economics statisztikája szerint Belgiumban átlagosan 7,9 százalékos volt 1983 és 2025 között, a csúcsot 11 százalékkal 1983 októberében érte el, a legalacsonyabb szintet pedig 4,9 százalékkal 2020 áprilisában. A munkanélküliségi ráta jelenleg 5,8 százalék.
Nem tetszik az embereknek a nyugdíjreform sem
Thierry Bodson, az 1945-ben alapított, több mint 1,5 millió taggal rendelkező Fédération Générale du Travail de Belgique (FGTB) szakszervezet vezetője szerint azonban legalább ennyire mobilizálja az embereket a tervezett nyugdíjreform is, amely szerinte nem csupán a jövendő járandóságot csökkenti, hanem bizonytalanságot is okoz amiatt, mert változik a kiszámítása.
A nyugdíjkorhatárt 2030-ra fokozatosan 67 évre emelik a jelenlegi 65-ről, és tovább szigorítják a korai nyugdíjba vonulás feltételeit – emlékeztetett a Reuters.
A korhatáremelésről egyébként már tíz éve döntöttek,
az nem a mostani kormány műve, de roppant népszerűtlen a lakosság körében.
A szakszervezeteket aggasztja a kormány azon terve is, hogy növelje a nyugdíjba vonuláshoz szükséges éves munkavégzési napok számát, valamint megszüntesse több szektor, köztük a katonaság és a vasúti dolgozók számára biztosított különleges rendszert.
A kormány azonban itt sem áll meg, a BBC tudósítása szerint a kiadások további lefaragása érdekében szóba került a családi pótlék csökkentése és az áfaemelés is.
