Állampapír: megvan az átalakítás legnagyobb vesztese és nyertese - tényleg veszélybe kerülhet a FixMÁP dominanciája?
A minap közzétette az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az első olyan teljes hét értékesítési statisztikáit, amikor már csak az alapos átalakításon átesett állampapírpiaci kínálat új sorozatai voltak elérhetők: a számok annyiban talán meglepetést okoztak, hogy az első, még csak tört hét 237 milliárd forintos forgalmát jócskán alulmúlták, a korábbi, ráncfelvarrás előtti időszakhoz mérten viszont még így is csillagászatinak tekinthető a kereslet, hiszen míg a régi sorozatok utolsó napjaiban a heti 40 milliárd forintos forgalmat sem tudta elérni a piac, addig az új papírok még a második héten is 150 milliárd felett tartották a keresletet, ami mindenféleképpen jelentős különbségnek tekinthető a piacon.
Hatalmas forgalommal debütáltak az új állampapír-sorozatok
Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy a következő hetek forgalma hogyan fog alakulni, az viszont egyáltalán nem zárható ki, hogy az első, tört hét forgalmát nemigen fogja beérni a lakossági állampapírpiac kereslete a következőkben.
Az első rohamot ugyanis nemcsak az új sorozatok konstrukcióinak alapos átalakítása által generált extra hozam és érdeklődés hajtotta, hanem például az is, hogy azokban a napokban fizette vissza tőkéjét a 2022-ben kibocsátott Bónusz Magyar Állampapír 2025/N sorozata, így az állampapírpiacon egyébként is aktív befektetők kaptak még egy utolsó tőkeinjekciót is a friss sorozatok debütálására, így korántsem lenne meglepő, ha ennek a tőkének egy jelentős része nyomban vissza is tért volna az állampapírpiacra.
A friss számok azonban olyan tekintetben már semmiféleképpen nem okoztak meglepetést, hogy pontosan azt a népszerűségi sorrendet állították be egyből, amire előzetesen számítani lehetett.
A fix állampapírok viszik a prímet, háttérbe szorul a változó kamatozás
A 41. heti forgalmi lista így nézett ki:
- Fix Magyar Állampapír (FixMÁP), 89,8 milliárd forint, közel 40 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző héten.
- Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), 43,2 milliárd forint, 12 milliárd forinttal kevesebb, mint egy hete.
- Kincstári Takarékjegy (KTJ), 9,7 milliárd forint, 2 milliárd forinttal kevesebb, mint a 40. héten.
- Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP), 7,1 milliárd forint, 34,4 milliárd forinttal kevesebb, mint egy héttel korábban.
- Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), 0,46 milliárd forint, feleannyi, mint a megelőző héten.
Nevezetesen: teljesen egyértelművé vált, hogy a lakosság – a kibocsátó céljaival összhangban – elfordul a változó kamatozású állampapíroktól, amelyek a befektetők számára bizonytalan hozamokat, a kibocsátó számára pedig kiszámíthatatlan, adott esetben szélsőségesen megugró kamatkötelezettségeket hozhatnak létre, és a frissen megemelt, de fix kamatozású papírok felé veszik az irányt.
Nehéz is lenne őket hibáztatni: a FixMÁP és a MÁP Plusz ugyan konstrukciójában kissé eltér, végeredményében ugyanazt tudja – 40 százalékos hozamot biztosít öt év alatt, árfolyam-, devizaárfolyam- és spekulatív kockázatok nélkül. Azzal, hogy ez mennyire tekinthető jó hozamnak egy ötéves időhorizonton, már mi is foglalkoztunk.
Állampapír: mire elég a 40 százalékos hozam öt évre? Ezekkel a befektetésekkel verhető lehet a FixMÁP
Az elmúlt öt évben jó pár eszközzel lehetett überelni az új állampapír-kínálat favoritjait, de ez nem feltétlen jelenti azt, hogy azok jobb vételnek számítottak volna. Így érdemes mérlegelni az állampapírok és az alternatív vételek között.
A FixMÁP és a MÁP Plusz versenyfutásáról fog szólni az állampapírpiaci derbi
Ebben a népszerűségi sorrendben pedig egyértelműen nem várható nagy változás: a BMÁP és a piac korábbi sztárja, a PMÁP gyakorlatilag minden fényüket elvesztették a friss átalakítás során kamatprémiumaik alapos megnyirbálásával, így jó eséllyel a lista végén marad majd csak számukra hely a következőkben is.
Az igazán nagy kérdés az lesz, hosszabb távon a befektetők a FixMÁP adta stabil, évi 7 százalékos kamatot választják majd, vagy azt a MÁP Pluszt, ami ugyan eleinte alacsonyabb kamatot fizet csak, mégis évente egyszer, öt napig megadja a lehetőséget a befektetőknek arra, hogy névértéken eladják papírjaikat, így likvid tőkéhez jussanak, mégpedig ingyen és bérmentve.
Az már most biztos, hogy az átalakítás legnagyobb nyertese a MÁP Plusz lett.
A papír a korábbi sorozataival rendre az ötös lista negyedik helyére fért csak fel, egyedül a PMÁP-ot nyomva le tartósan, a sávozó papír iránt most pedig jóval nagyobb a kereslet, mint az átalakítás előtt volt a sorozatosan első FixMÁP sorozata iránt. Ez azonban egy szoros versenyfutásnak ígérkezik hosszabb távon is: a MÁP Plusz rugalmassága ugyanis sokakat meggyőzhet a jövőben is, így az sem lenne meglepő, ha hamarosan helycserét látnánk a heti értékesítési dobogó első két fokán.
