Az EU-nak a demokrácia őreként betöltött szerepéről írt "az önkényuralom irányába mutató" magyarországi és romániai politikai fejlemények kapcsán a Neue Zürcher Zeitung.
Néhány éve még politikaelméleti játszadozásnak minősült volna, "a legújabb magyarországi és romániai fejleményeket tekintve" azonban "hirtelen komollyá" vált az a kérdés, lehet-e diktatúra az Európai Unión belül - írta Jan-Werner Müller, a Princeton egyetem politikaelméleti professzora a svájci konzervatív világlapban.
A szakember kifejtette: az EU-nak joga van beavatkozni a nemzeti demokráciák védelmében, a gond az, hogy "egyelőre nincs meggyőző politikai vagy jogi eszköz egy ilyen közbelépésre". Noha a Lisszaboni Szerződés egyik cikkelye alapján lehetséges jogok egész sorát megvonni attól a tagállamtól, amely tartósan megsérti az európai alapértékeket, ez a cikkely inkább csak a "nukleáris opció", vagyis az elrettentés szerepét tölti be.
Ha nem akarja elárulni saját magát, Európa rá van kényszerítve, hogy tagállamaiban megvédje a demokráciát - szögezte le a szerző. Ehelyett a pártpolitikai megfontolások érvényesülnek: az Európai Néppárt megvédte alelnökét, Orbán Viktort, Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke - aki a legkeményebben bírálta Orbánt - igazolja a névleg baloldali román kormányfő eljárását - állapította meg a Princeton egyetem oktatója.
