BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Magyar export: indul a keleti hadjárat

Négy országban, így Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában kezdhetik meg működésüket idén ősszel az első kereskedőházak, melyek feladata a magyar kkv-k exportjának fellendítése lesz, mondta el a Világgazdaságnak adott interjúban Szijjártó Péter. A külügyi és külgazdasági államtitkár szerint tíz év alatt meg lehet duplázni a kis- és középvállalatok arányát a kivitelben.

– Miközben a miniszterelnök a közelmúltban önre bízta a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkári posztját, addig Becsey Zsoltnak, a kormányfő addigi külgazdasági megbízottjának – stábjával együtt – távoznia kellett. Mi indokolta a váltást?

– Miután áttekintettem a kül­gazdasági kérdéseket, azt a javaslatot tettem miniszterelnök úrnak, hogy egy főosztály működjön ezen a területen. Új vezetőre is javaslatot tettem, így született a döntés, hogy nem Becsey úrral, hanem Horváth Zsuzsannával folytatom a munkát. Külgazdasági főosztályunk kis szervezeti egység: négy főből áll, és több minisztérium tevékenységét koordinálja.

– Becsey Zsolt július elején, még miniszterelnöki megbízottként azt nyilatkozta a portfolio.hu-nak, hogy a külgazdasági kapcsolatok kezelése intézményileg egyre inkább széttöredezett az utóbbi időben. Mennyire tartja megalapozottnak ezt a kritikát?

– Lehet, hogy korábban ez volt a helyzet, most már azonban koncentráltan működik a  rendszer, hiszen van a Nemzetgazdasági Minisztérium – ma már alá tartozik a Magyar Export-Import Bank (EXIM), a Magyar Exporthitel Biztosító (MEHIB) és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) –, és vagyunk mi mint koordináló szerv, mely a külgazdaságon belül egyrészt a magyar cégek külföldi piacokra való kijutásával, másrészt a legnagyobb magyarországi befektetők ügyeinek kezelésével foglalkozik.

– Mi a helyzet az ITD Hungaryvel (ITDH), melynek feladatait átvette a 2011. január elsején megalakított HITA? Az origo.hu szerint az ITDH április végén még működött, és információink szerint jelenleg is létezik.

– Az ITDH-val semmilyen kapcsolatban nem voltam az elmúlt két évben, tehát ha működik is, általam nem tudott módon teszi.

– Nem tartja furcsának, hogy van egy, korábban több mint egymilliárd forintból működtetett külgazdasági szervezet, melyet annak ellenére is fenntartanak adófizetői pénzekből, hogy már nincs funkciója, hiszen feladatát teljes egészében átvállalta egy másfél évvel ezelőtt létrehozott hivatal?

– Ha ez így van, akkor ezt furcsának tartom.

– Ön egy héttel ezelőtt Bakuban tárgyalt az azeri gazdaságfejlesztési miniszterrel. Milyen hozadéka volt vizitjének a magyar cégek szempontjából?

– Azerbajdzsán egyrészt várja a magyar építőipari cégeket, illetve tervezőirodákat, mivel hatalmas hídépítések, valamint közút- és vasúthálózati és városfejlesztések zajlanak az országban. Másrészt hatalmas lehetőségek vannak a mezőgazdaságban, ezen belül a baromfi- és a marhatenyésztési technológiák, valamint a vetőmagok exportjának területén – az azeriek jelenleg a búza hetven százalékát importálják, és szeretnének önellátóvá válni. Lehetőségek vannak a víztisztításban, vízrendszerek üzemeltetésében és a buszgyártásban is. A konkrét együttműködésekről szóló megállapodásokat október 8–9-én köthetjük meg Budapesten.

– Mikor lehet ebből üzlet a magyar vállalatoknak?

– Az azeri külgazdasági hivatal már szeptemberben fogad néhány magyar mezőgazdasági vállalatot, hogy összehozhassa őket az ottani felhasználókkal, az építőiparban pedig jövő év tavaszától számíthatunk reálisan magyar részvételre. Az érdeklődő magyar cégeknek ilyen esetekben érdemes a HITA-hoz fordulniuk.

– A magyar vállalatok terjeszkedését ösztönözhetik a kormányrendelet alapján szeptemberre felállítandó kereskedőházak, melyek a piacfeltárás mellett konkrét üzletek megkötésében és – a MEHIB és az EXIM bevonásával – a finanszírozás megteremtésében segíthetnek a hazai vállalatoknak. Hol tart most ez a folyamat?

– Az ősz folyamán szándékunk szerint Azerbajdzsán, Kína, Szaúd-Arábia és Oroszország fővárosában kezdik meg működésüket az első kereskedőházak – a négy ország az egész keleti nyitás politikánkat szimbolizálja. Kínával még idén szeretnénk aláírni azt a pénzügyi megállapodást, amelyik még szorosabbá teheti a két ország közötti gazdasági együttműködést. Fontos a kínai tőke Magyarországra vonzása, szeptember végén pedig arab befektetőknek tartunk fórumot Budapesten. Célterület emellett a Nyugat-Balkán is, például Macedónia, ahol az energia és infrastruktúra területén megvalósuló piaci folyamatok adhatnak lehetőségeket magyar cégeknek. Mindemellett továbbra is teljes erővel támogatjuk az itteni országok uniós integrációs törekvéseit. Azerbajdzsán mellett egyébként még Kazahsztánnal és Grúziával alakítottunk ki stratégiai partnerséget: a hamarosan átadandó második legnagyobb grúz repülőteret például részben magyar cégek építették.

– Ezek az országok egyelőre másodlagos szerepet játszanak a magyar exportban: a kivitelnek kevesebb mint negyede megy EU-n kívüli államokba. Relatíve kicsi a kkv-k súlya is, amelyek csupán 11 százalékát adják a teljes exportunknak. Reálisan nézve mekkora fejlődést lehet elérni ezeken a területeken?

– A kérdés első részével kapcsolatban konkrét számot nem tudok mondani, de én akkor lennék elégedett, ha egy év múlva érezhetően növekedne a magyar cégek aktivitása ezeken a piacokon, hiszen itt jóval kedvezőbbek a növekedési kilátások. Ami pedig a kvv-k exporton belüli részarányát illeti, azt tíz éven belül jó lenne megduplázni.

– A legkézenfekvőbb lehetőségről, a szomszédos országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről kevesebbet hallunk mostanában. Itt milyen terveik vannak?

– Az integrált Kárpát-medencei gazdaság koncepciója továbbra is él: szeretnénk helyreállítani azokat a természetes gazdasági térségeket, melyeket egy határral kettévágtak. Ez jelenleg lehetetlen olyan térségekben, ahol a határ két oldalán lévő, egymástól mindössze pár kilométerre fekvő települések közúton nyolcvan kilométerre vannak egymástól. Ezért elindítottunk egy programot, melynek keretében új határátkelőket kívánunk nyitni – a pontos helyszíneket a most készülő megvalósíthatósági tanulmányok és a nemzetközi tárgyalások lezárulta után fogjuk kijelölni.

Névjegy

1978-ban született Komáromban

2002-ben szerzett közgazdászdiplomát a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán

2006-tól a Fidesz szóvivője, kommunikációs igazgatója volt

2010-től a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke

2010. június–2012. május: a miniszterelnök szóvivője

2012. júniustól: a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára

2002-ben szerzett közgazdászdiplomát a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán

2006-tól a Fidesz szóvivője, kommunikációs igazgatója volt

2010-től a számvevőszéki és költségvetési bizottság alelnöke

2010. június–2012. május: a miniszterelnök szóvivője

2012. júniustól: a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek