BUX 41,517.26
-3.40%
BUMIX 3,904.4
-0.66%
CETOP20 1,966.33
-1.32%
OTP 9,812
-4.69%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-2.95%
-2.22%
+0.20%
ZWACK 17,650
+1.15%
0.00%
ANY 1,630
+1.88%
RABA 1,160
-0.43%
-3.88%
-3.34%
0.00%
+0.92%
-1.93%
-10.20%
0.00%
0.00%
-1.56%
OTT1 149.2
0.00%
+0.99%
MOL 2,756
-4.04%
DELTA 38.35
-3.76%
ALTEO 2,340
-1.68%
0.00%
+0.40%
EHEP 1,690
-5.06%
+3.45%
-0.50%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
+0.96%
-3.69%
-1.13%
-1.77%
0.00%
-2.17%
-6.44%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+3.48%
NAP 1,206
-0.33%
0.00%
-0.89%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Ponthatárok: az állam torzította a versenyt?

Az állami helyekért folytatott küzdelem erősen megemelte a ponthatárokat azokon a szakokon, ahol viszonylag kevés államilag finanszírozott férőhely volt, és sokszoros túljelentkezés.

A korábbi évekkel ellentétben idén egyértelműen megállapítható, hogy elsősorban az állami férőhelyek száma terelte a jelentkezőket. „Az idei ponthatárokat egészen másként kell értékelni, mint a korábbi években. A ponthatárok gyakran attól függnek, hogy mennyi volt az államilag támogatott férőhelyek száma, vagy milyen összegben állapították meg az intézmények a költségtérítés összegeit. Nem szükségszerűen az adott képzés minőségét fejezik ki ezek a számok, hanem azt, hogy a leendő hallgatók mely intézmény képzéseit tudják megfizetni” – véli Vass László, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnökségének tagja. Kiemeli: az, hogy a magánintézmények idén egyetlen állami férőhelyet sem kaptak az alapszakokra - még olyan képzés esetében sem, melyre az állami intézmények igen - rendkívül sajnálatos, és torzíthatja az intézmények versenyképességéről alkotott képet.

„Hiába szeretett volna valaki egy adott intézményben tanulni, ha az általa választott szakon nem indulhatott államilag finanszírozott képzés és nem tudja megfizetni a költségtérítést, így már be sem adta jelentkezését. A felvételiző így jó eredménye ellenére sem tud tanulni az adott intézményben” – nyilatkozta a BKF rektora. A ponthatárok megállapításánál el kell különíteni az állami és költségtérítéses helyekre vonatkozó pontszámokat. Az állami helyekért folytatott küzdelem erősen megemelte a ponthatárokat azokon a szakokon, ahol viszonylag kevés államilag finanszírozott férőhely volt, és sokszoros túljelentkezés. A költségtérítéses ponthatárokat nézve most nem látható a felvételizők között folyó valódi verseny.

„A szabályoknak megfelelően az első körben kialakított ponthatárok lesznek a pótfelvételi körben is a belépési pontszámok. Az általában választott 240-es ponthatár tehát nem a jelentkezők minőségét”tükrözi, hanem azt, hogy az intézmények igyekeznek megnyitni a kapukat a pótfelvételizők előtt” – hangsúlyozza a rektor. Vass László úgy véli, a kormány azon szándéka, hogy műszaki és természettudományi területre terelje a hallgatókat, a felvettek számát tekintve sikeres. Akik ezekre a szakokra jelentkeztek sok esetben alacsony pontszámokkal tudtak bejutni az államilag finanszírozott helyekre – összegzett a rektor.

A felsőoktatási helyettes államtitkár szerint a kedd este nyilvánosságra hozott ponthatárok azt mutatják, hogy a magyar felsőoktatás továbbra is nyitott, vonzó és általánosan hozzáférhető a fiatalok számára. Kis Norbert elmondta: az idén átlagosan 15 ponttal jobb teljesítményre volt szükség ahhoz, hogy valaki egyetemista, főiskolás lehessen. Az, aki nem járt sikerrel, az augusztusi pótfelvételin próbálkozhat; a felvettek száma a pótfelvételi eljárásban még jelentősen bővülhet - tette hozzá.
 A felsőoktatási helyettes államtitkár rámutatott arra: a műszaki, a természettudományos és az informatikai területekre minden eddiginél több, összesen 23 ezer hallgatót vettek fel. Mintegy 13 ezren műszaki, 5300-an informatikai, 4800-an természettudományos területeken folytathatják majd tanulmányaikat.
Kiemelte: az is látszik, hogy azokon a szakterületeken, ahol a kormány jelentősen csökkentette a támogatást, nem lesz gond a szakember-utánpótlásban. Jogászképzésben 2600-an tanulhatnak, gazdasági területeken mintegy 13 ezren vehetnek részt.
Kérdésre válaszolva Kis Norbert elmondta: nem tartanak attól, hogy a képzés színvonala csökken amiatt, hogy egyes műszaki képzésekre alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni. 

A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy elkészült a hallgatói ösztöndíjszerződés mintája, és azt csütörtökön nyilvánosságra hozzák. Jelezte: ennek bevezetése része annak az oktatáspolitikának, amely az adófizetők pénzével úgy kíván gazdálkodni mint befektetéssel. 
Mint mondta, bíznak abban, hogy 51 ezer diák szabad akaratából aláírja majd szeptemberben ezt a szerződést, és elkötelezi magát amellett, hogy élete egy bizonyos szakaszában Magyarország számára dolgozik. A kiosztott írásos összegzés szerint a besorolási döntésben az Oktatási Hivatal tájékoztatja a jelentkezőt arról, hogy ösztöndíjas képzésre nyert felvételt, vagy önköltséges képzésre, de részösztöndíj felajánlásával sorolták be. A szerződés általános szövege kikerül www.felvi.hu-ra.

Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke elmondta: az egyetem és a főiskola a beiratkozási eljárás keretében íratja alá a szerződést. Ennek aláírása a beiratkozás feltétele az ösztöndíjas képzéseknél. Ha valaki nem írja alá, akkor önköltséges helyre tud csak beiratkozni, és ilyen formában tanulhat majd. A hivatal elnöke a felvételi adatait elemezve közölte: a csaknem 110 ezer jelentkező mintegy háromnegyede bekerült a felsőoktatásba. A mintegy 51 ezer teljes állami ösztöndíj mellett kétezer hallgatónak tudnak részösztöndíjas képzési formát felajánlani. Önköltséges formában mintegy 29 ezren tanulhatnak. Utóbbi szám többé-kevésbé megfelel a tavalyi adatoknak. Az önköltség összege átlagosan 5-8 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Alapképzésben 72.032-en, osztatlan formában 8.500-an, mesterképzésben 21.717-en kezdhetik meg tanulmányaikat. 

Princzinger Péter megjegyezte: 2009 óta csökken azoknak a száma, akik az eljárás évében szerzik meg az érettségi bizonyítványt. A jelentkezői szám csökkenésének egyik oka a demográfiai folyamatokban keresendő, a felvettek száma ugyanakkor közel sem csökkent olyan arányban, mint a jelentkezőké - állapította meg. 
 Elmondta: némileg csökkent a ponthatárokon belül azon képzések száma, ahol 300-400 pont közötti eredményt kellett elérni, és valamivel nőtt azoké, ahol 400 pont feletti teljesítményre volt szükség.
A jelentkezők zöme 300 és 400 pont közötti teljesítménnyel került be a felsőoktatásba, és a kérelmezők mintegy 50 százaléka bejutott az általa első helyen megjelölt képzésre. Az átlagpontszám 369 volt, a tavalyi 354-el szemben. 
A benyújtott jelentkezések és a felvettek száma alapján a legnépszerűbb intézmény a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem. A képzéseket tekintve az első ötben a gépészmérnöki, a mérnökinformatikus, az általános orvos, az ápolás és betegellátás, a nemzetközi gazdálkodás szerepel. 
A műszaki, informatikai, természettudományi, orvos és egészségtudományi, közigazgatási, katonai és rendészeti, sporttudományi szakokon a tavalyi 57 százalékkal szemben 74 százaléka tanul majd a hallgatóknak.
A mesterképzésben a felvettek 89 százaléka államilag támogatott formában tanulhat, és 11 százalékuk lesz önköltséges. A képzési területeket tekintve első helyre a bölcsészettudományi került, majd a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési terület következik.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek