Nem csak az olaj miatt aggódik a világ: az élelmiszer-ellátás alapjai is veszélybe kerültek a Hormuzi-szorosban – globálisan alakulhat át a mezőgazdaság
A Hormuzi-szoros lezárása nemcsak az energiaárakat rázta meg, hanem a globális élelmiszer-termelés egyik legfontosabb alapját, a műtrágyaellátást is. Szakértők szerint a kialakult helyzet olyan figyelmeztetés, amely alapjaiban változtathatja meg a világ mezőgazdaságát.
A Hormuzi-szoros lezárásának hírére a legtöbben azonnal az olajárak elszabadulására gondoltak, hiszen a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala ugyanis kulcsszerepet játszik az energiaellátásban. Az elmúlt hónapok eseményei azonban egy másik, talán még súlyosabb problémára is ráirányították a figyelmet: a globális élelmiszer-termelés rendkívüli függőségére a műtrágyától.
A szakértők szerint a nemzetközi műtrágya-kereskedelem mintegy 30 százaléka halad át a Hormuzi-szoroson, így az elhúzódó blokád nemcsak az energiaárakat emelheti meg, hanem a mezőgazdasági termelés költségeit is drámai mértékben növelheti.
A probléma különösen érzékeny időpontban érkezett. Az északi féltekén éppen a vetési és növénytermesztési szezon zajlik, amikor a gazdák jelentős mennyiségű műtrágyát használnak fel. Ha a készletek szűkössé válnak vagy az árak elszállnak, sok termelő kénytelen lehet csökkenteni a kijuttatott mennyiséget. Ez pedig alacsonyabb terméshozamokhoz vezethet, amelynek hatásai hónapokkal később jelennek meg a boltok polcain.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete korábban arra figyelmeztetett, hogy egy tartós blokád akár „globális agrár-élelmiszeripari katasztrófát” is előidézhet. A magas energiaárak ráadásul arra ösztönözhetnek egyes termelőket, hogy több földterületet fordítsanak bioüzemanyagok előállítására, ami tovább csökkentheti az élelmiszer-termelésre rendelkezésre álló kapacitásokat.
Ha nincs elég műtrágya, mindenki éhen marad
A válság egy másik gyenge pontra is rávilágított. A világ élelmiszer-termelése és exportja rendkívül koncentrált. A Reuters számításai szerint
- mindössze 15 ország állítja elő a világ élelmiszereinek mintegy 70 százalékát.
- Ugyanez a szűk kör adja a globális export több mint 60 százalékát is.
Ha ezekben az országokban vagy a kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalakon probléma jelentkezik, annak következményeit az egész világ megérzi.
Brüsszel meglépte: egy évre eltörlik a vámokat a műtrágyára, fellélegezhetnek az európai gazdák
Jelentős fordulatot jelentett be az Európai Tanács: vámmentesen érkezhetnek bizonyos műtrágyák az EU-ba a következő egy évben. Brüsszel szerint ezzel egyszerre csökkenthetők a mezőgazdasági költségek és az orosz függőség.
Egyre többen vélik úgy, hogy a jelenlegi helyzet fordulópont lehet a mezőgazdaság számára. A figyelem középpontjába került az úgynevezett regeneratív gazdálkodás, amely a talaj egészségének helyreállítására és a külső inputanyagoktól való függőség csökkentésére épül.
A módszer lényege a talaj forgatásának mérséklése, a vetésforgó alkalmazása, a takarónövények használata, a biodiverzitás növelése és az állattenyésztés integrálása.
Ezek a gyakorlatok csökkenthetik a műtrágya- és növényvédőszer-felhasználást, miközben javíthatják a talaj vízmegtartó képességét és ellenállóbbá tehetik a termelést az időjárási szélsőségekkel szemben.
A tendencia már most is látványos. Olyan multinacionális vállalatok, mint a Mars, a Cargill, a Unilever, a PepsiCo vagy a Coca-Cola már millió hektáron támogatják a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok elterjesztését.
Piackutatások szerint a regeneratív mezőgazdaság globális piaca 2025 és 2033 között évente közel 19 százalékos növekedést produkálhat. Egy ENSZ-tanulmány pedig arra jutott, hogy Afrikában a terméshozamok akár 13 százalékkal is emelkedhetnek 2040-re az ilyen módszerek szélesebb körű alkalmazásával.
A gyors áttörésnek ugyanakkor komoly akadályai vannak.
A gazdálkodók jelentős része már most is pénzügyi nyomás alatt áll, miközben az átállás kezdeti költségei magasak lehetnek. A haszon gyakran csak évek múlva jelentkezik, míg a beruházásokat azonnal meg kell finanszírozni.
A Hormuzi-szoros körüli válság újra egyértelművé tette, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer-ellátás ugyanazoknak a geopolitikai kockázatoknak van kitéve, mint az energiaszektor. Egyre több szakértő szerint a kérdés már nem az, hogy szükség van-e ellenállóbb termelési rendszerekre, hanem az, hogy a világ milyen gyorsan képes áttérni rájuk, mielőtt a következő sokk még súlyosabb következményekkel járna.
Kiborult Európa kertészországa: Brüsszel kiválóan elemezte a műtrágyaválságot, aztán nem csinált semmit – hogy lesz ebből termés?
Az Európai Bizottság terve jó elemzés, de kevés. Spanyolország szerint több milliárd eurós uniós pénz kell, hogy legyen elég műtrágya a gazdáknak.
Nem csak az olaj miatt aggódik a világ: az élelmiszer-ellátás alapjai is veszélybe kerültek a Hormuzi-szorosban – globálisan alakulhat át a mezőgazdaság
Akár börtön is járhat a hamis vagyonnyilatkozatért – Magyar Péter részleteket árult el a brüsszeli megállapodás után
Alkotmánymódosítással mozdítanák el Sulyok Tamást, megnevezték, hogy ki látná el a feladatait
