A nagyvárosokba vinnék a golfot

„A gazdasági válság ellenére is egyre növekszik a golf népszerűsége Magyarországon, bár jelentős hátrányokat és előítéleteket kell leküzdenie” – nyilatkozta lapunknak a Magyar Golf Szövetség (MGSZ) elnöke. Sugár András szerint az egyik ilyen hendikep az, hogy 1952 után Magyarországon „nyugati úri jellege” miatt betiltották a golfot, pedig a II. világháború előtt az európai mezőnyben jelentős eredményeket értek el a magyarok. „Azt a bélyeget is le kellene törölni a golfról, hogy drága” – mondta a golfszövetség vezetője. A T-Mobile Magyarország Rt. volt vezérigazgatója szerint a golf nem drágább, mint a tenisz, a síelés vagy a vitorlázás. Kell egy invesztíció, de egy kezdő szettet már 50 ezer forintért is lehet venni. Egy óra oktatás ára 5–15 ezer forint között van, a kezdőknek mintegy 20 órát kell gyakorolniuk, hogy egy vizsga után kimehessenek a pályára. A felnőtteknek 70 és 250 ezer forint között van az éves tagság, gyerekeknek ez 35 ezer forintért is elérhető. „Az éves tagságért annyit játszik, amennyit akar, egy féléves szezonban heti háromszor játszva egy alkalom 3500 forintból is kijön, de 1000–2000 forintért is lehet már egy gyakorló pályán játszani” – hangoztatta Sugár.

A golf a 80-as években kezdett újjáéledni, így az is jelentős hátrány, hogy jelenleg kevés a pálya. Ezek többsége sem tudatosan épült meg, hanem ott, ahol lehetőség volt rá, így a megyei jogú városokban vagy azok környékén egy-két kivétellel nincsenek pályák, ahová tömegközlekedéssel ki lehetne jutni. Budapesten csak három 9 lyukú pálya van a XXII. kerületben, Szentlőrincen és Óbu­dán. Az országban 4 olyan 18 lyukú pálya van, ahol nemzetközi versenyt lehet rendezni – Balatonudvari, Máriavölgy, Tata, Bük – és összesen mintegy 20 olyan 9, 6 lyukú pálya vagy driving range, ahol golfozni lehet.

Egy 18 lyukú pályához 70–80 hektár terület szükséges, az építés költsége 1,5 milliárd forint körül is lehet. Az MGSZ elnöke szerint egy ilyen befektetés drágább, mint egy ingatlanberuházás, viszont egy golfklubot lehet rentábilisan működtetni, hogy kifizesse a vízhasználatot, a pályamunkásokat, a kertészt, az étteremben dolgozókat. Sugár szerint azonban a golf nagyvárosokba való beviteléhez olyan elütőhelyeket is elég lenne alakítani egy klubházzal, ahol több állásból lehetne gyakorolni az ütéseket, a labda elrepülhet 250–300 méterre, vagy lehet tökéletesíteni a gurítást. Egy ilyen beruházás 100 millióból is kijöhet.

„A Balaton környéke Budapest után Magyarország második számú turistaparadicsoma, de a környéken nem volt 18 lyukú golfpálya, innen jött az ötlet” – nyilatkozta lapunknak a balatonudvari Royal Balaton Golf és Yacht Club elnöke. Sarlós Tibor elmondta, hogy több év telt el a terület vásárlásával, az építkezéshez és a fű kinövéséhez is kellett két év. A klubházzal együtt majdnem kétmilliárd forint volt a beruházás, négy szezonjuk alatt kétszer elnyerték az Év Golfpályája címet. A hely kiválasztásánál számított Balatonfüred és Tihany közelsége és infrastruktúrája is. „A komoly versenyek idehozatalához szükséges, hogy 4 csillagos szállodák legyenek a közelben” – hangoztatta Sarlós.

A 67 hektáros pálya építéséhez 24 szakhatóság engedélyére volt szükség, és környezetvédelmi hatástanulmány is készült. A területen védett ősláp és egy kőbánya is van. 300 ezer köbméter földet mozgattak meg, 30 ezer négyzetméter vízfelületet alakítottak ki, 15 tonna fűmagot vetettek el.

Bevételük 70 százaléka a kezdetektől fogva a külföldi turistáktól származik. Bázisközönségük jó fele magyar, és vannak olyan külföldiek, akiknek ingatlanjaik vannak a környéken.

Balatonudvariban rendezték meg július végén a junior (16 éven aluliak) Eb-jét 29 ország 109 versenyzőjével, a magyar Rózsa Csilla ötödik lett. Az európai szövetség (EGA) szerint nagyobb versenyeket is ide lehet hozni. Az MGSZ 16 millió forintot áldozott a rendezésre, de sok támogatást kaptak cégektől. Ha mindent ki kellett volna fizetnünk, akkor 20 millió felett lett volna a költség – mondta Sugár. A sportállamtitkárság 3,5 millióval támogatta a rendezvényt, ahol az EGA teljes vezérkara is megjelent.

Sarlós szerint a környező országok durván 1,5 milliárd euró forgalmat bonyolítanak le a golfturizmusból. Ausztriában 150-nél több pálya van, a bevételek nemcsak a sportolásból állnak, hanem gasztronómiából, borból, a ruhák, cipők, az ütők, a labdák értékesítéséből is. A golfban óriási idegenforgalmi lehetőségek rejlenek, mivel a golfturista sokat utazik, pénzes, és csak minőségi szolgáltatásokat hajlandó megfizetni. A világon többen – mintegy 60–70 millióan – golfoznak, mint teniszeznek. A klubigazgató szerint a Balaton környékén legalább három pályát kellene építeni, hogy még többen jöjjenek Magyarországra golfozni. Úgy véli, Magyarországon akkor lesz jelentősebb a golf, amikor a középosztály elkezd játszani, növekednek a jövedelmek, és meg tudják fizetni a golfot.

A korábbi évek sikeremberei közül gyengébb jelenlegi eredményeikkel többen még mindig sokat kaszálnak marketingértékükkel. A világranglista első Luke Donald még a pályán golfozta össze keresetét, de a sikereknek köszönhetően zsíros reklámszerződéseket kötött.

A korábbi évek sikeremberei közül gyengébb jelenlegi eredményeikkel többen még mindig sokat kaszálnak marketingértékükkel. A világranglista első Luke Donald még a pályán golfozta össze keresetét, de a sikereknek köszönhetően zsíros reklámszerződéseket kötött. A kapcsolati tőke tartja életben a hazai golféletet „A golfszövetségnek mintegy évi 80 milliós költségvetése van, aminek jelentős részét kapcsolati tőke segítségével sikerült összekalapozni, amit a golfszövetség versenyeire és junior programunkra fordítunk” – mondta Sugár András. Az MGSZ elnöke elmondta, hogy a Magyar Olimpiai Bizottságtól idén 4 millió forintot – tavaly kétmilliót – kaptak a központi költségvetésből. A szintén a büdzséből finanszírozott Héraklész-programból 7-8 gyerek összesen 2,5 millió forintot kapott. Sugár szerint azonban gyerekenként 8 millió forintra lenne szükség, ha jelentősebb külföldi versenyeken akarják megmérettetni a fiatalokat. A golfszövetség az iskolákba szeretné bevinni a sportágat. A Ryder Cup European Development Trust Fundtól 30 darab SNAG (Start New At Golf) golfszettet kaptak. Így műanyag ütőkkel és egy mágneses teniszlabda méretű labdával gyakorolhatnak a diákok. Sugár szerint ezekkel a készletekkel 1500–2000 gyereknek lehetne bemutatni a golfot. A juniorok versenyeznek Magyarországon csupán néhány olyan versenyző van, aki profi golfozóként meg tud élni – mondta lapunknak a golfozók szövetségi kapitánya. Böndicz Gergő szerint eredményeket Hahn Rolandtól és Palanszki Benjamintól várhatunk. Kimagasló eredményekhez szponzorokra van szükség. „Lehetetlen úgy egy évet végigcsinálni, hogy előre megfinanszírozzák a részvételt a versenyen, és az elért eredmény majd visszahozza a költségeket” – vélte Böndicz.

A kapitány hozzávetőleg 10 golfklub játékosaiból tud válogatni. 250–300 junior versenyző van, közülük 35–40 nagyon aktívan vesz részt a versenyeken. A felnőtt versenyekre a juniorokat küldik, nekik van idejük a gyakorlásra a jó eredmények eléréséhez. A golf 2016-ban újra olimpiai sport lesz. Böndicz szerint magyar golfozó részvétele Rióban talán még túl közeli cél, a 2020-ra nagyobb esély van, de minden előfordulhat.-->