Kész az új csodafegyver?

Megkönnyebbüléssel vegyes óvatos optimizmussal fogadták tegnap az elemzők és a piacok a német alkotmánybíróság döntését, amely elutasította az állandó euróövezeti mentőalap (ESM) németországi ratifikációjának megakadályozása érdekében benyújtott beadványokat, és ezzel megnyitotta az utat az ESM működésének megkezdése előtt.

A bejelentést követően az EKB-kötvénypiaci intervenciójának nem hivatalos „belengetése“, július vége óta csaknem folyamatosan izmosodó euró négyhavi csúcsra erősödött a dollárral szemben, a német tőzsdeindex pedig tizennégy hónapja nem látott magasságokba emelkedett. Ezzel párhuzamosan tovább csökkent a nyomás a nagy dél-európai tagállamok kötvénypiacain: a tízéves lejáratú olasz államkötvények hozamai öt százalék közvetlen közelébe, a spanyol papírokéi pedig az 5,6 százalékos szint alá süllyedtek – ez mindkét ország esetében a legalacsonyabb szint idén március óta.
A Reutersnek nyilatkozó elemzők a pozitív hangulatot azzal indokolták, hogy a döntéssel jelentős akadály került el a válságkezelés útjából, és így „egy ideig” még biztosan egyben marad az eurózóna. „Kevesebb mint egy hét alatt az eurózóna megkapta a régóta várt két nagy csodafegyvert” – mondta a hírügynökségnek Carsten Brzeski.
Az ING közgazdásza az ESM mellett az Európai Központi Bank (EKB) múlt heti bejelentésére utalt, amelyben a frankfurti intézmény hivatalosan is világossá tette: feltételekkel ugyan, de szükség esetén akár korlátlan mértékben is hajlandó beavatkozni a tagállamok kötvénypiacain a hozamok letörése és így az adósságfinanszírozási költségek csökkentése érdekében.

Igaz, túlzott optimizmusra azért egyelőre nincs ok. „A bejelentést követően profitrealizálást láthatunk a piacokon, délutánra viszont már csökkent az eufória – a befektetők számítottak az alkotmánybíróság pozitív döntésére. Összességében úgy véljük, hogy a másfél hónapja tartó rally hamarosan kifullad, és a lemorzsolódás időszaka következik” – mondta a Világgazdaságnak Kuti Ákos.
Az Equilor vezető elemzője szerint ugyan az utóbbi hetek fejleményei valóban pozitívak, de nem oldják meg az alapproblémákat. A dél-európai tagállamokban felhalmozott adóssághegyek ettől még nem tűnnek el, a tagállami költségvetések sem kerülnek hirtelen egyensúlyba, és nyilvánvalóan az eurózónán belüli hatalmas versenyképességbeli eltérések sem egyenlítődnek ki egyik napról a másikra.
Kuti Ákos szerint bár jó irány, nem lesz egyszerű az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso által tegnap ismertetett, már jövő év elején felállítandó bankunió tervének keresztülvitele sem. „Ez komoly kompromisszumokat kíván meg a tagállamok részéről, hiszen jelentős jogokról kell lemondaniuk. Ráadásul az unió malmai köztudottan lassan őrölnek, így hosszú időbe telhet ennek a folyamatnak a lezongorázása” – figyelmeztetett.

Az uniós vezetők ezzel együtt egyelőre bizakodóak: Jean-Claude Juncker, a Eurogrup elnöke már be is bejelentette, hogy a tervek szerint október nyolcadikán tartják meg az ESM kormányzótanácsának első ülését. Igaz, az új intézmény korántsem ténykedhet majd kénye-kedve szerint. Az alkotmánybíróság ugyanis például kikötötte, hogy a mentőalapban a Németország által garantált rész nem lépheti túl a 190 milliárd eurót – ha ez mégis szükségessé válna, akkor arra csak a Bundestag jóváhagyásával kerülhet sor. A német parlament alsóházát egyúttal tájékoztatni kell az ESM minden döntéséről, ha pedig ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor Berlinnek jogában áll felmondania a mentőalapról kötött szerződést.

A „nemzetállamok föderációjává” alakítaná át az Európai Uniót José-Manuel Barroso. Az Európai Bizottság elnöke tegnap az Európai Parlamentben tartott beszédében elmondta: ennek érdekében módosítani kellene az uniós szerződést, és létre kellene hozni egy közös európai alkotmányt – az erről szóló javaslatokat két éven belül kidolgozza a brüsszeli testület. A föderáció keretében mélyítenék a gazdasági, a monetáris és a politikai uniót – utóbbi többek között közös kül- és védelmi politikát jelentene, fűzte hozzá. Az integrációs törekvések jegyében Barroso bejelentette azt is, hogy már 2013. január elsejétől létrehozná az úgynevezett bankuniót. A felügyeleti jogkört egy új, az Európai Központi Bankon belül működő testület kapná meg, amely később nem csak a nagybankok vagy válságban lévő pénzintézetek, hanem az eurózónában működő összes bankot felügyelné – ez több mint hatezer bankot érintene. Emellett a felügyeleti szerv dönthetne az esetleges feltőkésítésükről, reorganizációjukról vagy bezárásukról is. Az újítással lehetőség nyílna arra is, hogy a megbillent pénzintézetek ne csak a tagállamokon keresztül, hanem közvetlenül is részesülhessenek az állandó euróövezeti mentőalapból. Ez jelentős könnyebbség lenne az érintett tagállamoknak, hiszen így a bankok által felvett mentőhitel nem növelné az államadósságot.