Nem megoldás az államosítás
A három szakmai szervezet álláspontja egyértelmű: mindent meg kell tenni a fémlopások visszaszorítása érdekében, amelynek legnagyobb károsultjai maguk a fémhulladék-kezelő vállalkozások: telephelyeiken rendszeresek a betörések, s szállítmányaik közúton és vasúton is rendszeres és kedvelt célpontjai a lopásoknak.
Az eltulajdonított fémek jelentős része a nyitott határokon keresztül távozik az országból, a regisztrált fémkereskedők telephelyeit nem érintve. A kormányzat az illetékes hatóságok, valamint a fémhulladék-kezelő vállalatok és más károsult társaságok – többek között a MÁV és BKV – bevonásával idén tavaszra ki is dolgozott egy javaslatot, amelyet minden érintett támogatott, ám a tervezet végül nem került elfogadásra. Ennek a javaslatcsomagnak a „leporolását”, elfogadását és következetes végrehajtását szorgalmazzák most a hulladékkezelők – közölte Sárosi Eszter. a HOE ügyvezető igazgatója. A szakmai szervezet vezetője szerint az egyetlen üdvözítő megoldás a jelenlegi szabályozás kiskapuinak bezárásában, valamint az előírások következetes betartatásában, az illegális telepek felszámolásában és az elrettentő erejű bírósági ítéletekben van.
„Ezzel szemben a hulladékkezelő szakma értetlenül áll azok előtt a hírek előtt, amelyek a fémkereskedelem esetleges államosításáról, vagy koncesszióba adásáról szólnak. Ugyanis ez továbbra sem akadályozná meg a bűncselekményeket, s hogy a visszaéléseket elkövetők a feketepiacon, vagy külföldön értékesítsék a lopott fémeket, miközben a legális piaci szereplők egész sorának tevékenységét lehetetlenítené el” – fogalmazott Szlávik Mónika, az MFSzE elnöke.
Az Egyesület elnöke kifejtette: az államosítás, vagy koncesszióba vétel esetén különösen a kisebb fémhulladék-kezelő vállalkozásokat hozná lehetetlen helyzetbe, tevékenységük megszűnése pedig egyszerre járna jelentős számú bejelentett munkahely megszűnésével, valamint az állam adóbevételeinek csökkenésével.
„A magyarországi fémhulladék-kezelők már ma is Európa legszigorúbb fémtörvényének kell megfelelniük, amely sajnos az eredeti problémákra megoldást nem hozott, adminisztrációs, logisztikai és pénzügyi terheket viszont annál inkább. Eközben a fémhulladék-kezelő szakma megítélésének javítása és egy tisztulási folyamat minden komoly vállalkozásnak az érdeke, szigorú, de ésszerű szabályozásra van szükség tehát” – tette hozzá Vitányi Márton, a Fémszövetség szakértője.
Több száz piaci szereplő
Jelenleg 619 fémkereskedelmi engedéllyel rendelkező vállalkozást tartanak nyilván Magyarországon, amelyek összesen 716 telephelyet működtetnek országszerte. Az érintett vállalkozások együttesen mintegy 10,5 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, a szektor forgalma pedig meghaladja az évi 300 milliárd forintot. Így az ágazatban dolgozó cégek évente – egyebek mellett – mintegy 1,2 millió tonna vas, 150 ezer tonna színesfém-, valamint 22 ezer tonnányi akkumulátor-hulladékot gyűjtenek be és készítenek elő a hasznosításra.
