Leírható támogatást akarnak a cégek
„Nem tisztázott még, milyen módszerrel vállalná át a költségvetés terhét az érintett legnehezebb helyzetű ágazatokban, de reményeink szerint visszatartható módon lehetne igénybe venni a kedvezményt” – nyilatkozta lapunknak a minimálbér- és a garantált bérminimum-emelés költségeinek állami kompenzációjával kapcsolatban Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára elmondta: „fontos lenne, hogy ne kelljen előre megfinanszírozni a vállalkozásoknak a terheket, hogy ne pályázat, vagy más bonyolult adminisztratív eljárás útján lehessen igénybe venni a kedvezményt.” A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén sikerült megállapodni arról, hogy a minimálbér az idei 93 ezerről 98 ezerre, a szakmunkásoknak járó garantált bérminimum 108 ezerről 114 ezerre nő januártól.
A megegyezés része, hogy a kormány költségvetési forrásból fél évig kifizeti az emelés költségeit egyes, nehéz helyzetben lévő ágazatok munkáltatóinak. A költségvetés az élelmiszergyártás, a textil-, a ruha- és a bőripar, a fafeldolgozás, a bútorgyártás munkáltatóinak fizetné meg a béremelést és járulékait, de kedvezményezettek lennének egyes építőipari alágazatok, a szálláshely szolgáltatás, a vendéglátás, és a teljes kiskereskedelem.
„A 620 ezer minimálbért és garantált bérminimumot kereső dolgozó 41 százaléka, vagyis több mint 256 ezer munkavállaló ezekben az ágazatokban dolgozik, döntő többségük a kiskereskedelemben és a vendéglátásban. Megsegítésük gazdasági és politikai értelemben bölcs döntés a kormány részéről” – jelentette ki Dávid.
A költségvetést a lépés 10 milliárd forinttal terhelné. Figyelembe véve, hogy a 2013-ra várt infláció 5,2 százalék, elmondható: 2007 óta először nő a legkisebb bérek reálértéke – hangsúlyozta Czomba Sándor államtitkár. A minimálbér 5,4, a garantált bérminimum 5,6 százalékkal nő, míg az inflációs várakozás 5,2 százalék.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke kifejtette: „konszenzusos megállapodás született, amelyet a munkaadók és a munkavállalók egyaránt el tudnak fogadni.”
