Forintosítják a kkv-k devizahitelét?
Tegnap délelőtt Orbán Viktor bejelentései után tovább gyengült a forint. „Az idei év első felében olyan pénzügyi programokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) elfogadható feltételek mellett átválthassák korábbi devizahitelüket forintkölcsönre” – közölte a miniszterelnök, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. A kormányfő megismételte: nem egészséges, hogy a magyar bankrendszer tekintélyes része külföldi kézben van, ezért a kabinet célja, hogy abban a magyar tulajdon aránya legalább 50 százalék legyen. Kiállt amellett, hogy szükség lenne egy, a luxuscikkekre kivetett 35 százalékos adókulcsra, de úgy vélte, erről valószínűleg vita várható a nemzetközi szervezetekkel. Megerősítette, hogy a munkát terhelő adókat tovább kell csökkenteni, ezért ha lesz gazdasági növekedés, annak egy részét erre kell fordítani.
Orbán szerint 2014-ben érzékelhető gazdasági bővülés lesz, nagyon csalódott lenne, ha nem sikerülne már az idén meghaladni a költségvetésben prognosztizált, 0,7-0,9 százalékos növekedési ütemet. Mint mondta, 2011-ben már növekedett a gazdaság, és szerinte ez menni fog idén is. „Ha pedig így lesz, július 1-jével a már életbe lépett munkahelyvédelmi akciótervhez hasonló, újabb programot tud indítani a kormány a foglalkoztatás segítése és a kkv-k terheinek csökkentése érdekében” – mondta a kormányfő. Kulcskérdésnek tartotta, hogy kamatszint alacsony legyen Magyarországon, és a vállalkozók a jelenlegi, 8-10 százalékos kamatszintnél jóval olcsóbb vállalkozói hiteleket érhessenek el.
A foglalkozatás kapcsán Orbán szerint nem vagyunk már attól a céltól messze, hogy annyi munkahely legyen, amennyi munkát kereső ember. Szerinte
a Start-munkások nagy része cigány, akiknek először munkakultúrát kell tanítani. Megerősítette, hogy mind az e-útdíj bevezetése, mind a pénztárgépek online összekötése az adóhatósággal megvalósul, ahogyan végigviszik a dohánykereskedelem átalakítását is.
„A felsőoktatással kapcsolatban elmondta, hogy az idén 50 milliárddal kapnak többet az intézmények, de most már nem úgy költhetik, ahogyan ők szeretnék. így nem a működésre, hanem az adósságok kezelésére kell költeniük, mint például a gyalázatos konstrukciónak nevezett PPP-szerződések kiváltására.
Kulcskérdésnek nevezte idén a gazdasági növekedés beindítását a nemzetgazdasági miniszter is. Varga Mihály megjegyezte, az Új Széchenyi Tervben a vállalkozásfejlesztésre 516 milliárd forintot különítettek el. Eddig már 441 milliárd forintot ítéltek oda a pályázatok alapján, azonban csupán 167 milliárd forint kifizetése valósult meg, ezért gyorsítani kell.
Az unió következő költségvetési időszakának feladatairól elmondta, az EU-s nagyprojektekkel a foglalkoztatás bővítése a cél, a közösségi forrásokat úgy kell terelni, hogy azok piaci alapon a munkahelyek számát növeljék. Varga az egyik legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy a nemzetgazdasági tárca adópolitikával foglalkozó részét megerősítse, ebben a tárcavezető számít a kamarára is.
Parragh László, az MKIK elnöke közölte, a kamara akar működni a területi döntéshozókkal az uniós pályázatok támogatásában, és elbírálásában.
Törvényt hozott a parlament a tranzakciós díj áthárításának tilalmáról
A parlament kedden törvényben tiltotta meg, hogy az energiaszolgáltatók áraikba beszámítsák a rájuk kivetett tranzakciós díjat, külön jövedelemadót, illetve a közművezetékek után fizetendő adót. A szabályozás arra is kitér, hogy ha a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) a rendszerhasználati vagy a csatlakozási díjakat megállapító határozatát bírósági felülvizsgálat eredményeként hatályon kívül kell helyezni, ez csak a hivatal új határozatának jogerőre emelkedése után lehetséges. A kormányfő hétfőn botrányosnak nevezte azt a bírósági ítéletet, mely szerint a gázszolgáltatóknak adtak igazat az energiahivatal (MEH) rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított első fokú bírósági felülvizsgálat során. A gázcégek arra hivatkoztak, hogy az energiahivatal eljárása nem felelt meg a földgáztörvénynek, amely szerint a díjakat az indokolt működési és tőkeköltség figyelembevételével kell meghatározni. Az energiaszolgáltatók szerint ugyanis az őket január 1-jétől sújtó új terhek – így a közműadó, a tranzakciós illeték, a Robin Hood-adó kulcsának emelése – indokolt költségnek számítanak, a MEH azonban nem sorolta őket a lakossági áremelést megalapozó költségek közé.A Fidesz-frakció kérésére csütörtökön rendkívüli ülést tart a parlament. Az energiahivatalt szeretnék rendeletalkotási joggal felruházni, hogy megvédhesse a rezsicsökkentés ügyében hozott esetleges bírósági döntéseket.
A Fidesz-frakció kérésére csütörtökön rendkívüli ülést tart a parlament. Az energiahivatalt szeretnék rendeletalkotási joggal felruházni, hogy megvédhesse a rezsicsökkentés ügyében hozott esetleges bírósági döntéseket.
Merkel kiszámíthatóbb gazdasági környezetet kért a magyaroktól – Ádernek az alaptörvény módosítását is szóvá tették Angela Merkel német kancellár kiszámíthatóbb gazdasági környezet kialakítását kéri Magyarországtól – közölte tegnap Áder János Berlinben. Az államfő Guido Westerwelle német külügyminiszterrel, majd Merkellel folytatott megbeszélése elmondta: a német kancellár nagyon fontos eredménynek tartja a német-magyar gazdasági kapcsolatok kedvező alakulását.
Ugyanakkor felkérte őt, közvetítse álláspontját, miszerint „nagyobb figyelmet kellene fordítani a jövőben a jogszabályok biztonságára, a jogbiztonságra, a kiszámítható gazdasági környezetre, mert a jogszabályok viszonylag gyakori változtatása” nem teszi „minden körülmények között kiszámíthatóvá a magyar gazdaságot”. Orbán Viktor tegnap az iparkamara rendezvényén azt mondta, nem lehet úgy kormányozni, se nem élni, ha valakik mindig azon gondolkoznak, mit szólnak mások, „mit szól majd Merkel asszony”, s „épp ott van szegény köztársasági elnök úr”.
A hétfői alkotmánymódosítás kapcsán Áder elmondta: megfigyelhető volt, hogy az ügyben tárgyalópartnerei „nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást”. Az alaptörvényről a felek egymásnak meglehetősen ellentmondó véleményeket fogalmaztak meg.
Magyarország elküldi az alkotmány negyedik módosításának tervezetét a Velencei Bizottság számára, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete megvizsgálhassa a javaslatot alkotmányjogi szempontból – erősítette meg Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben.
Az Európai Bizottság szóvivője, Olivier Bailly kedden még nem tudta megmondani, meddig fogja tanulmányozni és elemezni az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye a magyar alaptörvény-módosítás szövegét. Azt is vizsgálja a testület, hogy a magyar parlament által elfogadott törvény maradéktalanul eleget tesz-e az Európai Bíróságnak a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának leszállítása ügyében hozott tavaly novemberi ítéletének.-->
