LEGO, Coloplast, Grundfos: most kiderült, kihatnak-e Trump büntetővámjai a magyarországi dán cégekre
Donald Trump új vámjai direkt módon nem érintenek minket, ám az indirekt hatás akár jelentős is lehet – mondta a Világgazdaságnak Sebestyén Géza, a MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Ahogy azt megírtuk, Trump a múlt héten bejelentette, hogy február 1-jétől 10 százalékos vámot vet ki nyolc európai ország (köztük Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Németország, Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság) árui importjára, ha nem támogatják a Grönland megszerzésére irányuló törekvéseit.
A vám mértéke megállapodás híján június 1-jétől 25 százalékra emelkedne. Trump a norvég Nobel-bizottság tavalyi döntését – amely nem neki ítélte oda a Nobel-békedíjat – említette okként arra, hogy nem érzi többé kötelességének, hogy kizárólag a békére összpontosítson.
Az elemző szerint nagy kérdés az, hogy a vámfenyegetés elég lesz-e ahhoz, hogy az érintett országok vezetői rájöjjenek, a helyzet eszkalálása – az elemző itt konkrétan a katonai „erődemonstrációra” gondol, már amennyire erőt mutat az, ha egy ország 1-2 tisztet Grönlandra küld – nem érdeke senkinek.
Ha az európai vezetők a feszültségek szítása helyett végre megpróbálják komolyan venni a világ legerősebb katonai hatalmának elnökét, és a tárgyalást és deeszkalációt választják, akkor sem ők, sem mi nem fogunk negatív hatásokkal szembesülni – emelte ki Sebestyén Géza.
Ezzel szemben ha folytatódik az az európai gyakorlat, hogy nálunk sokkal erősebb katonai hatalmakkal keressük a konfliktus lehetőségét, akkor annak nagyon rossz vége lesz.
A lényeg, hogy ne legyen vámeszkaláció
Ha nem is lesz harci esemény az USA és Európa között, a gazdasági károk akkor is jelentősek lehetnek egy vámeszkaláció esetében. Magyarország főleg áttételesen, az autóiparunkon és az érintett államokba irányuló exportunkon keresztül érezhetjük meg a negatív következményeket.
A magyar export nagyjából 40 százaléka megy a vámmal sújtott 8 országba (ebből Németország egymaga 25 százalékot jelent). Így a nyolc állam exportjának, GDP-jének visszaesését mi is megéreznénk a kivitelünkön keresztül – tette hozzá.
A magyar–dán kereskedelmi kapcsolatok nem elhanyagolhatóak, de nem is jelentősek. A magyar kivitel 0,6 százaléka megy az északi államba
- elsősorban autók,
- gyógyszerek,
- orvosi műszerek,
- számítógépek,
- kötszerek,
míg a behozatalunk kb. 0,5 százaléka érkezik onnan (gyógyszerek, autóalkatrészek, különféle gépek és berendezések). Dánia teljes exportjának kb. 0,7 százaléka jön Magyarországra, míg a behozatalukból 0,8 százalékot tesznek ki a magyar árucikkek. Egy esetleges amerikai–dán vámháborút hazánk az itteni dán cégek termeléscsökkenésén keresztül is megérezhet. Ez a nyíregyházi LEGO – mely egyébként a világ egyik legnagyobb LEGO-gyára – , a nyírbátori Coloplast, és a tatabányai Grundfos hazai gyártását érintheti negatívan.
Vámháború küszöbére került az EU és az Egyesült Államok – újból fellángolt a szikra, ezúttal Grönland miatt
Trump újból előhúzta a vámfegyvert a szövetséges Európa ellen. Újraéledhet a vámháború az Egyesült Államok és az Európai Unió között amiatt, hogy Donald Trump a fejébe vette: megszerzi Grönlandot. Az EU sürgős csúcstalálkozót tart a héten, amelyen egy igen erős kereskedelmi eszköz bevetéséről dönthet Amerikával szemben.
