BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Kényszernyugdíj: több ezren még dolgoznának

Összesen több mint háromezer nyugdíjas közalkalmazottat, illetve köztisztviselőt szeretnének mentesíteni a tárcák a kényszernyugdíjazás alól – tudta meg a Világgazdaság. Egyelőre senki sem tudja, mikor és mi alapján dönt a kormány a méltányossági kérelmekről.

Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként „nagyon konzervatív számítás” szerint is legalább 20 milliárd forintos megtakarítást vizionált annak nyomán, hogy ez év közepétől megtiltják a közszférában dolgozó nyugdíjasok foglalkoztatását. Az év elejétől már nem vehető státuszba 62 éven felüli közalkalmazott vagy köztisztviselő, és júliustól elvileg el kell bocsátani azokat, akik nyugdíjat is felvesznek.

A rendelkezés alól egyetlen ágazat sem kapott teljes mentességet, egyedül az egészségügyiek számára hagyott a kormány nagyobb méretű kiskaput azzal, hogy akikről a munkáltató úgy ítéli meg, hogy a munkájuk nélkülözhetetlen, azok továbbfoglalkoztatási kérelmet nyújthatnak be. Ennek alapja a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló, a tavalyi esztendő utolsó munkanapján elfogadott kormányhatározat azon passzusa, amely szerint abban, „ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja” a munkáltató dönthet a nyugdíjas továbbfoglalkoztatásáról.

Persze nem saját hatáskörben, hanem a kormány „véleményének” birtokában. Ahhoz, hogy ezt az egyes munkáltatók megszerezzék, a megírt és indoklással ellátott kérelmeket első körben be kellett terjeszteniük saját tárcáikhoz. A miniszterek, miután saját hatáskörben döntöttek az indítványok támogatásáról vagy elutasításáról, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárhoz továbbítják azokat.
Jelen állás szerint a Belügyminisztérium 40, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – háttérintézményei révén – 26, a Nemzetgazdasági Minisztérium 26 – ezen belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 22 –, a Külügyminisztérium 36, a Vidékfejlesztési Minisztérium 182 nyugdíjas korú munkatárs továbbfoglalkoztatását kéri a kormánytól.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium még nem továbbította a kérelmeket a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak, így egyelőre csak annyi bizonyos, hogy több mint 300 nyugdíjast szeretnének megtartani elsősorban a tárcához tartozó kormányhivatalok.

A legtöbb, több mint két és félezer egyéni kérelmet az Emberi Erőforrások Minisztériuma továbbította. Az egészségügy területéről 1910, az oktatáséról 520, a kulturális szférából 36, a sportintézményektől 46 nyugdíjas továbbfoglalkoztatása iránt nyújtanak be indítványt. Emellett a tárca három saját dolgozóját is meg szeretné tartani.

Ezek a számok azt jelzik, hogy az érintett 6500 egészségügyi dolgozó kétharmada inkább a nyugdíjat választotta, és a 3700 már nyugdíjasként dolgozó pedagógusnak is csak a töredéke döntött úgy, hogy a katedrán folytatja. Ez szakértők szerint már a közeljövőben komoly létszámgondokat okozhat mindkét területen.

Azt tehát már tudható, hogy összesen több mint háromezer nyugdíjas közalkalmazottat, illetve köztisztviselőt szeretnének mentesíteni a tárcák a kényszernyugdíjazás alól. Arra azonban nem sikerült választ kapnunk a Miniszterelnökségtől, hogy mikor és milyen szempontok alapján dönt a kormány az egyes minisztériumtól beérkezett kérelmekről. A kormányhatározat ugyan egyértelműen úgy fogalmaz, hogy „a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak a kérelmek kézhezvételét követő 8 napon belül kell azokat a továbbfoglalkoztatással kapcsolatos véleményének beszerzése érdekében a kormány elé terjesztenie”, a Miniszterelnökségtől azonban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a tárcák hatásköre ezekről dönteni.

A kérelmek több mint felét orvosok adták be
A „nyugdíj vagy munka” szabály az elvándorlás és az utánpótlás hiány miatt a mind jelentősebb munkaerőhiánnyal küzdő egészségügyben akár működésképtelenséghez is vezethet. Különösen most, amikor gyakorlatilag lezajlott az egészségügyi intézmények államosítása, és a dolgozók döntő hányada – az április elsejével a gazdasági társaságoknál dolgozó 16-18 ezer ember is – immár közalkalmazottnak számít. A jelenleg nyugdíj mellett foglalkoztatott 6000 egészségügyi dolgozó közül az EMMI tájékoztatása szerint 11 főigazgató, 908 orvos, 497 egészségügyi dolgozó, 92 egyéb diplomás, 328 gazdasági-műszaki dolgozó és 74 egyéb dolgozó kért mentességet a kényszernyugdíjazás alól. Az 1910 továbbfoglalkoztatási kérelem mellett az intézmények 818 álláshely megtartását is kérelmezték.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek