Guido Westerwelle a török külügyminiszterrel, Ahmet Davutogluval folytatott vasárnapi berlini megbeszélése után tartott közös sajtótájékoztatón elmondta: a következő hetekben nagy valószínűséggel megnyílik a csatlakozási tárgyalások újabb fejezete. A liberális politikus szerint ez nem jelent ugyan áttörést, de kimozdítaná a holtpontról a folyamatot, amire nagy szükség van, hiszen "a mozdulatlanság nem szolgálja Törökország érdekeit, és egyáltalán nem áll az érdekében".
A török külügyminiszter azt emelte ki, hogy Ankara jóval többet vár az EU-tól. A lehető leghamarabb meg kell nyitni valamennyi tárgyalási fejezetet, és megoldást kell találni Ciprus problémájára - mondta Ahmet Davutoglu. Törökország 1987-ben nyújtott be tagfelvételi kérelmet. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek. A 35 fejezetből eddig 13-at nyitottak meg, lezárni pedig egyet sikerült. A tárgyalásokat egyebek között az hátráltatja, hogy Törökország nem ismeri el az uniós tag Ciprusi Köztársaságot.
Németországban a liberálisokkal kormányzó konzervatívok nem támogatják, hogy Törökország belépjen az EU-ba, a teljes jogú tagság helyett az úgynevezett megkülönböztetett partneri viszony kialakítását tartják megfelelő megoldásnak.
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő tavaly októberben egy Berlinben tartott előadásán kifejtette, hogy "Törökország nem lenne kolonc az EU nyakán, hiszen gazdasága napról napra erősebb", és hamarosan bekerül a világ tíz legfejlettebb gazdasága közé. Ugyanakkor nem tud örökké várni az uniós tagságra, és ha 2023-ig nem veszik be a közösségbe, akkor "az EU elveszíti Törökországot".
