A gyógyszerek kiváltásához egyre kevesebb jut a rászorultaknak

Bár tavaly összességében csökkentek a lakossági gyógyszerterhek, a betegek így is összesen 261 milliárd forintot, fejenként 58 ezret hagytak tavaly a patikákban. A vényköteles gyógyszerek körében a lakosság viselte a terhek 32,1 százalékát. A lakossági gyógyszerkiadások 1998-ban még csaknem fele-fele arányban oszlottak meg a vényköteles és a recept nélküli készítmények között. Az arány azonban fokozatosan a vényköteles irányba tolódott el, és az elmúlt esztendőben már lényegesen többet költöttek az emberek muszájból, mint saját elhatározásból vásárolt gyógyszerekre: 62:38 volt az arány.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara nem reprezentatív felmérése szerint az utóbbi évek gazdasági válsága a patikák forgalmán és azon belül a receptek kiváltásán is meglátszik. Azokban a napokban, amikor a legtöbben fizetést, nyugdíjat vagy valamilyen szociális juttatást kapnak, jelentősen megnő a gyógyszertárak forgalma, míg hó végén jóval kevesebben vásárolnak orvosságot – mondta lapunk érdeklődésére Sándor Csaba. A Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke szerint a lakosság anyagi helyzetének romlása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy míg évekkel ezelőtt a betegek még igencsak ragaszkodtak megszokott gyógyszereikhez, ma már sokkal inkább elfogadják a patikusok által felajánlott azonos hatóanyagú olcsóbb készítményt.

A rászorulók gyógyszerkiadásaihoz az állam – illetve részben az önkormányzatok – egyrészt az úgynevezett közgyógyellátás rendszerével, másrészt a méltányossági gyógyszersegéllyel járulnak hozzá. Közgyógyellátásra évek óta nagyjából évente 20 milliárd forint körüli összeget költenek. Ez annak köszönhető, hogy 2006-ban megszigorították az igénybevételt, és a kiadások visszafogása érdekében bevezették az úgynevezett egyéni gyógyszerkeretet, amelynek felső határa havi 12 ezer forint. Ezt a mai napig nem emelték, míg azoknak, akik nem alanyi jogon közgyógy-ellátottak, 6 ezer forint jár havonta.

A támogatottak száma 2000-től folyamatosan csökkent, az akkori csaknem félmillióval szemben 2010-ben már csak 371 ezer közgyógyellátotti igazolvány volt érvényben. A KSH adatai szerint a legtöbben Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon, a legkevesebben pedig a Közép-Magyarországon, illetve a Nyugat-Dunántúlon élők közül részesülnek ilyen fajta támogatásban.

Akik nem jogosultak közgyógyellátásra, méltányossági gyógyszersegélyt igényelhetnek a lakóhelyük szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál. A spórolás miatt azonban ehhez a támogatáshoz is egyre kevesebb rászoruló juthat hozzá. 1995-ben csaknem 50 ezer kérelmezőből több mint 40 ezer részesült a segélyben, 2000-ben az 53 ezer igénylőből már csak 29 ezer, 2011-ben pedig a 39 ezer támogatást kérő közül 20 ezernél is kevesebb kapott pozitív elbírálást. Az egyszeri gyógyszersegélyre fordítható keret 2007 óta változatlan: 450 millió forint.

Alanyi, normatív, méltányossági

A rokkantak, a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottak, valamint a krónikus beteg gyerekeket nevelők alanyi jogon jogosultak közgyógy-ellátásra. Emellett kérhetik a támogatást azok, akiknek havonta többet kell költeniük gyógyszerre az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 százalékánál (ez jelenleg 2850 forint), feltéve, hogy a családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén a 150 százalékát (42750 forint). Méltányosságból is megállapíthat jogosultságot a települési önkormányzat, de ez esetben a támogatás 30 százalékát a helyhatóságnak kell finanszíroznia, illetve befizetnie az Egészségbiztosítási Alap javára. Az alanyi jogon járó jogosultság két, a normatív és a méltányossági jogosultság egy éves időtartamra szól.