Medián: a többség IMF-től védené meg az országot
Mérsékelt támogatásra számíthatott a magyar társadalomtól az Orbán-kormány legutóbbi strasbourgi csatája. A Medián kérdésére az országos reprezentatív minta 1200 válaszadójának alig a negyede (24 százaléka) mondta azt május végén, hogy szerinte szükség van erre a „szabadságharcra”, kétharmaduk viszont nem így látja.
A HVG számára készített felmérés szerint az állásfoglalás elsősorban a pártkötődéstől függ, de még a Fidesz-szavazók harmada is fenntartását hangoztatta. Meglepőnek tűnhet, hogy az egyébként a legradikálisabban unió- és Nyugat-ellenes retorikát használó Jobbik szavazói is csak az országos átlagnak megfelelő arányban képviselik a harcias véleményt. Ez valószínűleg a párt erősödő ellenzéki identitásával magyarázható: a jobbikosok még akkor is ellentmondanak a kormánynak, amikor az az ő szájuk íze szerint beszél. A válaszok megoszlása hosszabb távon is csak mérsékelten ingadozik: az elmúlt másfél év során a szabadságharcot szükségesnek ítélők aránya 2012 januárjában volt a legmagasabb (27 százalék), és ugyanazon év szeptemberében a legalacsonyabb (20 százalék).
A pengeváltások mindenesetre oda vezettek, hogy az Európai Uniót a korábbinál többen látják ellenségesnek Magyarországgal szemben. A legtöbben (és növekvő arányban) az IMF-től védenék meg a hazát, de mindent egybevetve a feltételezett ellenségek egyre kevesebb emberből váltanak ki negatív érzéseket.
Összességében még a leginkább fenyegetőnek vélt szervezeteket és országokat is csak minden második szavazópolgár tekinti ellenségesnek, az olyan szövetséges nagyhatalmak pedig, mint az USA vagy Németország, csak egészen szűk kisebbség szemében jelentenek fenyegetést. E tekintetben a kormánypárti szavazók is megosztottak: csak az IMF, a hitelminősítők és a „nemzetközi pénzügyi körök” váltják ki a fideszesek többségének ellenszenvét.
