Az eladásokkal kapcsolatban számos találgatás látott már napvilágot. A hivatalos indoklás szerint agrár- és élelmiszeripari beruházásokra szánja a bankár a pénzt. A Bonitás 2002 Zrt-n keresztül Csányi Sándor érdekeltségébe tartozik a Bonafarm cégcsoport, amely nyolc növénytermesztéssel, illetve élelmiszer-feldolgozással foglalkozó céget tömörít. Értesüléseink szerint a Bonafarm egy óriás vágóhíd építését tervezi. Egy ilyen beruházás azonban 15-16 milliárd forintot emészthet fel, miközben a részvényeladásokból eddig nagyjából 10,76 milliárdra tett szert Csányi.
Közrejátszhat ugyanakkor a részvényeladásban a kormány újabb devizaadós-mentési terve is, amelyről a korábbi hírek szerint a holnapi kormányülésen tárgyal a kabinet. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint ennek alapja a hitelszerződések visszamenőleges módosítása lenne. Mint a tárca közölte, a polgári törvénykönyv (Ptk.) lehetővé teszi, hogy a parlament jogszabállyal módosítsa szerződések tartalmát. Azt vizsgálják, hogy a szerződéskötéskor fennállt körülmények alapvető megváltozására hivatkozva hogyan lehetne jogszabállyal átírni a bankokkal kötött szerződést. Ilyen körülmény elsősorban az árfolyam-különbözet, hiszen nem róható fel az ügyfélnek, ha rajta kívül álló ok, például az árfolyam hirtelen változása miatt válik képtelenné tartozása fizetésére.
A pénzügyi jogok biztosának tegnapi kijelentése tovább növelhette az aggodalmakat a bankszektorban. Doubravszky György az MR1 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy a devizahitelek ügyében elvi megállapodásra van szükség, amely nem csak a lakáshitelekre, de általában a devizaadósságokra vonatkozik. A biztos szerinte háromoldalú egyeztetésre van szükség a devizahitelek ügyében, ezt az után kellene megkezdeni a kormányzat, a bankok és a hitelesek képviselőinek, hogy a kormány, várhatóan holnapi ülésén meghatározza a kereteket.
Hangsúlyozta: az emberek nem adósmentő csomagot várnak, hanem azt, hogy a bankok elszámoljanak. Hozzátette: figyelembe véve az elmúlt években a bankok által az országból kivitt profitot, az ügyfelek és a bankok között megoldható a probléma anélkül, hogy az csőddel fenyegetné a hitelintézeteket. Ehhez szerinte nincs szükség költségvetési forrásra.
Tartósan csökkenhet a befektetői bizalom az OTP részvényei iránt, ha a tervezett devizahiteles mentőcsomag árfolyamveszteségeit kizárólag a bankoknak kell állnia – kommentálta a pénzügyi biztos kijelentését Sarkadi-Szabó Kornél. A Hungária Értékpapír Zrt. stratégiai igazgatója ugyanakkor egy újabb szempontra hívta fel a figyelmet. „A befektetők egy része úgy látja, hogy az OTP dominanciája veszélybe került a takarékszövetkezeti szektor várható térnyerése miatt” – nyilatkozta a Világgazdaság Online-nak, hozzátéve, a jelenlegi környezetben komoly részt tesznek ki a szubjektív elemek.
A Népszabadság Online tegnap már azt írta, Csányi az elmúlt tíz napban külföldön, normál kommunikációs eszközökkel, például emaillel, mobiltelefonnal nem elérhető helyen tartózkodott, így még az előtt dönthetett a részvények eladáasáról, hogy a kormány előállt az újabb devizahitelesmentő ötleteteivel. A lap szerint az OTP elnök-vezérigazgatója ma éjjel érkezik Magyarországra, így holnap beszélhet legkorábban a tranzakciók okáról.
A Népszabadság Online tegnap már azt írta, Csányi az elmúlt tíz napban külföldön, normál kommunikációs eszközökkel, például emaillel, mobiltelefonnal nem elérhető helyen tartózkodott, így még az előtt dönthetett a részvények eladáasáról, hogy a kormány előállt az újabb devizahitelesmentő ötleteteivel. A lap szerint az OTP elnök-vezérigazgatója ma éjjel érkezik Magyarországra, így holnap beszélhet legkorábban a tranzakciók okáról.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.