A magániskolák azt kérdezik, mi marad működésre

„Tragédia, hogy úgy kellett elkezdenünk a tanévet, hogy a magán- és alapítványi iskolák finanszírozásáról jelenleg nincsenek pontos információink, csak ellentmondó értesüléseink” – nyilatkozta lapunknak a sárospataki központú, képző- és színművészetet oktató Art Ért Művészeti Iskola alapítója. Csetneki József szerint talán az lehetett volna a felelősségteljes megoldás a részükről, hogy bejelentik: mivel a finanszírozás részleteit nem ismerik, nem is kezdik meg a tanévet.

"Szeptemberben még a tanulók létszáma alapján járó normatív támogatást kapják meg a nem állami finanszírozású oktatási intézmények, október elsejétől viszont már a pedagógusok utáni bérfinanszírozást” – mondta lapunknak Sipos Imre helyettes államtitkár. Szerinte az érintetteknek előnyösebb lesz ez a megoldás, mivel a támogatások nem mindenhol voltak elegendőek a bérekre, amelyek ugyanúgy emelkednek majd, mint a többi tanáré. A módosítást szeptemberben fogadja el a T. Ház.

„A tanárok megkapják majd bérüket az életpálya-modellnek megfelelően, de mi marad a működési költségekre?” – kérdezte Csetneki. Elmondta: így nem lesz pénz a villanyszámlára, bérleti díjakra, a tanárok utazási költségeire, hogy megtartsák óráikat a kisebb falvakban, nem tudnak a gyerekeknek anyagokat venni, nem tudják beindítani a kemencéket az agyagok kiégetéséhez.

Korábban (a mintegy 1200) nem állami finanszírozású intézmény (az óvodától, az általános és középiskoláktól egészen a szakképzésig, 250-300 ezer tanulóval) kiegészítő támogatást kaphatott köznevelési megállapodásokkal a halmozottan hátrányos, rászoruló, speciális és sajátos nevelésű igényű gyermekek után. Ezt tavaly szeptemberben megvonták tőlük (az egyházi és kisebbségi iskoláktól nem). Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete szerint (AME) ez több intézménynek is súlyos anyagi gondokat jelent, mivel erre a támogatásra alapozták működésüket, büdzséjük 40-50 százalékát is elveszíthették.

A kormányzat szerint közoktatási megállapodásokkal (tavaly 480 milliós keretösszeggel) továbbra is hasonló segítséget adnak az iskoláknak, amelyek „erre érdemesek”. Az AME szerint a mintegy 270 pályázóból csak 25 intézmény kapott ilyen segítséget.

Csetneki nem tartja elegánsnak, hogy csak az alapítson iskolát, aki gondoskodni tud fenntartásáról. Szerinte egyes városokban lehetséges, hogy a művészeti iskolák beszedik például a többletszolgáltatást elváró elit szülőktől a költségeket. Borsodban, Szabolcsban, Baranyában a leszakadó rétegek ezt nem tudják megfizetni. „Pályázati pénzből magániskolát fenntartani kalandorság” – hangoztatta. Az Art Értben mintegy 600 gyereket oktatnak, háromnegyedük hátrányos helyzetű, ők ingyen tanulnak. Csetneki szerint felzárkóztatásukra, tehetséggondozásra ebben a centralizációs időszakban az állami köznevelés kevésbé alkalmas. Erre nyújthatnak megoldást az érzékenyebb, gyorsabb reagáló képességű művészeti magániskolák. A művésztanár szerint a kormányzat azt hangoztatja: az oktatás állami feladat. Így azt sugallják: a magán – és alapítványi iskolákra nincs szükség, pedig érdemeiket több tárca is elismerte már a köznevelésben.

A korábban megkötött szerződések 2017-ig hatályosak.

A korábban megkötött szerződések 2017-ig hatályosak. -->