Áder visszadobta a zsebszerződéstörvényt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJogalkotás Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Áder János köztársasági elnök a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében október 28-án elfogadott törvényt. Az államfő indoklásában társadalmi elvárásnak nevezte, hogy az állam a jogszabályok kijátszásával született szerződésekkel szemben határozottan fellépjen. Ugyanakkor – folytatta – a jogalkotói szándék megvalósulását az szolgálja, ha a hatályos jogi környezetbe illeszkedő, az alkotmányossági követelményeknek megfelelő normaszöveget fogadnak el. „A törvény ezeknek a feltételeknek nem felel meg” – közölte a köztársasági elnök, azt kérve, a Ház észrevételeinek alapos megfontolása után fogadja el újra.
A törvényt, amelynek célja, hogy könnyebb legyen feltárni és semmisnek nyilvánítani a zsebszerződéseket, október 28-án nagy többséggel fogadta el a parlament. A jogszabály rögzíti, hogy a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetők. Az ügyész bírsággal sújthatja azt, aki kérésre nem, vagy csak késve ad neki információt, vagy valótlan választ ad. A bírság legkisebb összege ötezer, legmagasabb összege pedig ötszázezer forint, ám jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnál az ötmillió forintot is elérheti. A bírságkiszabás ellen a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz lehet keresetet benyújtani. A törvény biztosítja az ügyésznek az állami adatbázisokból való adatigénylés lehetőségét is.
A jogszabálytervezet többek közt kimondja azt is, hogy a jövőben minden ügyvéd előtt készült szerződésre egy időbélyegzővel ellátott matrica kerülne, így a korábban, dátumozás nélkül készített szerződéseket, így a zsebszerződéseket sem lehetne felhasználni. Szintén a spekulációs célú földszerzések, és a zsebszerződések megakadályozása érdekében foglalta a jogalkotó a földtörvénybe, hogy a termőföld adásvétele esetén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) elsőszámú elővásárlási joga van. A jogszabályok értelmében a zsebszerződők a börtönbüntetést is kockáztatják, mivel a július elsejétől élő új büntető törvénykönyv a zsebszerződést mint büntetőjogi tényállást rögzíti, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.
