„A kollektív szerződés létrejöttének igazán komoly előnye az, hogy megszületett, a tartalmával szemben már több kifogásunk is van” – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Mendrey László sérelmezte, hogy a kollektív szerződés nem garantálja továbbra sem az álláshelyek biztonságát. Szerinte a túlóradíjakkal kapcsolatos megjelent tudósítások a „lyukat fedezték fel a sajton”, mivel a Munka törvénykönyve egyébként gondoskodik arról, hogy a túlmunkát ki kell fizetni, s a pedagógusok sajátos helyzete, hogy ezt eddig nem tették. „A pályán eltöltött évektől függően bruttó 1100 és 2300 forintig terjedő túlóradíjak nevetséges, pitiáner összegek, amelyek nettó 600-800, vagy 1300-1500 forintot jelentenek” – hangoztatta a PDSZ elnöke.
„A béren kívüli juttatások adható kategóriába kerültek, azzal a megjegyzéssel, hogyha a költségvetésben rá fedezet” – mondta Mendrey. Úgy vélte, hogy ezért kár volt ágazati kollektív szerződést kötni, ami mintegy 130 ezer embert befolyásolja. „Vajúdtak a hegyek, s szültek egy egeret” – mondta a PDSZ elnöke.
A PDSZ hétvégi kongresszusán a delegáltak egyhangúan fogadták el azt a határozati javaslatot, mely szerint január 31-ig el kell készülnie egy sztrájkfelmérésnek. Ennek eredménye után döntenek arról, hogy kíván-e a PDSZ sztrájkot hirdetni, vagy sem. Mendrey elmondta hogy számítanak a pedagógusok összefogására, szerinte egyetlen egy szakszervezetnek sem lehet eleve lemondania egy ilyen érdekérvényesítő eszközről.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) lapunknak elmondta, hogy a PDSZ még nem kereste meg őket és azt sem tudják, hogy miért hirdetnének sztrájkot, de a PSZ is szerint továbbra is komoly problémákat vet fel a közoktatás átalakítása, az intézmények állami fenntartásba vétele, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működése és igazságtalannak tartják a bérrendszert is. A PSZ úgy értékelte, hogy a kormány betartotta a három pedagógus-szakszervezet alkotta sztrájkbizottsággal január végén kötött megállapodásban foglaltakat. Jelezte: a kongresszus meghallgatta a kormány és a sztrájkbizottság január 22-i megállapodásának teljesüléséről szóló beszámolót, és azt egyhangúlag elfogadta.
Mendrey a követeléseik között említette a jelentősen megnövekedett munkaidőterhelés csökkentését. Hivatkozott egy 2010-es felmérésre, mely szerint a tanárok már akkor is heti 51 órát dolgoztak, amikor a kötelező óraszám még 22 óra volt. Azóta megszűnt a kötelező óraszám fogalma, s helyette bejött a tanításra, nevelésre lekötött idő 22-26 órára, aminek többnyire a felső határát alkalmazzák a közoktatásban, s ezen kívül van az úgynevezett 32 órás kötött munkaidő is. Ezért követelik ezenkívül az úgynevezett „új típusú munkaidő-számítás álszent és hamis gyakorlatának felszámolását, a pedagógusok munkaterheinek csökkentését, valamint az elrendelt és teljesített többletfeladatok jogszabály szerinti díjazását”.
A PDSZ azt is követeli, hogy a fejezzék be a béremelést, ami eredetileg benne volt a nemzeti köznevelési törvényben, valamint fizessék ki visszamenőleg a túlórákat szeptember elsejéig visszamenőlegesen. A hétvégén azt is sérelmezték, hogy az összes pedagógus jelenleg az úgynevezett 1-es kategóriába tartozik, tehát az összes pedagógus munkáját egyformán értékelik anyagilag, ezen az állapoton pedig a lehető legsürgősebben változtatni kell a differenciálás érdekében. Visszaállítanák a tankötelezettség korhatárát 18 évre, s tiltakoztak a Nemzeti Pedagógus Kar, illetve az abban való „kényszertagság” ellen is.
Mendrey László arra emlékeztetett, hogy amikor az állami iskolai intézményfenntartó, a Klik ez január elsejével elkezdte működését, akkor az összes létező kollektív szerződést megszűntették. A PDSZ elnöke szerint ennek következménye lett az, hogy nem fizették ki azokat az elmaradt cafeteriákat, amelyek abban az időben még érvényesek voltak. A megállapodás szerint egyébként azok, akik ebben az évben cafeteriát kaptak, azok visszamenőleg megkapják a teljes évre béren kívüli juttatásukat, nemcsak a nyáron kifizetett kompenzációt. Azok a tanárok, akik az önkormányzatoktól idén nem kaptak cafeteriát, azok sem a nyári kompenzációban nem részesültek, sem pedig majd az év végén nem kapnak ilyen juttatást visszamenőlegesen.
Mendrey kifogásolta, hogy a kollektív szerződés a Klik és a vele együttműködő szakszervezetekkel jött létre, s kizárólag csak a saját véleményükre voltak kíváncsiak. „Hiába jeleztük, hogy a PDSZ is részt kíván ebben venni, az emberi erőforrás miniszter ezt visszautasította annak ellenére, hogy ő maga aláírt egy olyan papírt, mely szerint a kollektív szerződés kimunkálásában az ágazatban dolgozó szakszervezetek jogosultak” – hangoztatta Mendrey. Szerinte, ha odaengedték volna őket a tárgyalóasztalhoz, akkor esetleg lehetett volna változtatni a tartalmán, vagy egyáltalán nem kellett volna aláírni.
A szerződés elkészítésében a Klik mellett és a PSZ mellett közreműködött a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ), az Oktatási Vezetők Szakszervezete (OVSZ), a Munkástanácsok pedagóguságazata, valamint a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete. Idén januárban Balog Zoltán tárcavezető a pedagógusok sztrájkbizottságában három szakszervezettel egyezett meg (PSZ, OVSZ, MKSZSZ ), s rögzítették a kereteteket, amelyek szerint együttműködtek. Az akkor többek között 20 százalékos béremelést követelő PDSZ akkor nem írta alá a megállapodást, s kilépett a sztrájkbizottságból.
A kollektív szerződésnek július 31-ig kellett volna létrejönnie. Galló Istvánné lapunknak elmondta, hogy a csúszásnak objektív okai voltak, mivel a parlament csak augusztus végén módosította köznevelési törvényt, s csak ezután születtek meg a szükséges kormányrendeletek. A PSZ elnöke közölte, hogy azért állapodtak meg januárban, mert ez adta meg a lehetőséget a kollektív szerződés megkötésére. Akkor konkrét dokumentumok voltak a kezükben, amelyek szerint 633 iskolát zártak volna be, s mintegy 22 ezer munkavállalót kívántak elbocsátani a közszférából, amit az oktatás állami kézbe való vételével indokoltak. Sikerült azonban végül megállapodni a kormányzattal, s így a PSZ elnöke szerint nem történtek elbocsátások.
