Németország évek óta kiváló eredményt mutat fel az a kutatás és fejlesztés, valamint a külföldi befektetései terén, ami a vállalatvezetők, menedzserek részéről természetesen tömérdek kezdeményezéssel, és nagy felelősségvállalással is jár. Ám arról nem gyakran hallani, hogy e nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő német teljesítménynek milyen ára van: kihat-e a német vállalatok vezetőinek az egészségére, és ha igen, mennyire. Erre utalhat az a legfrissebb reprezentatív felmérés, amelyet egy bajorországi klinika végzett, és amelynek az eredményét a múlt héten hozták nyilvánosságra. A Bühlben lévő Max-Grundig Klinik ezer német vállalati menedzsert kérdezett ki a német gazdasági élet minden területéről.
A felmérés szerint egyes német menedzserek gyenge teljesítménye gyakran a stresszel, alvászavarokkal, a kialvatlansággal függ össze. A válaszadók 59 százaléka jelezte, hogy alvási zavarokkal küszködik, hosszú ideig egyszerűen képtelenek elaludni, éjszaka pedig többször is felébrednek. Különösen súlyosan érinti az alvászavar a 45 éven felüli és a női menedzsereket. Ennek következtében természetesen csökken a teljesítményük, hiszen másnap, a munkaidőben álmosak. A legtöbb érintett érthetően igyekszik eltitkolni e jelenséget. Ám hosszú távon az alvási zavarok érzelmi reakciókat idézhetnek elő, és teljesítmény csökkenését eredményezhetik. Thorsten Kienast, a klinika orvosigazgatója szerint az érintetteknél emiatt nem ritkán akár depresszió is bekövetkezhet.
A Die Welt a hét végén megjelent elemzésében részletesen kitért a német menedzserek alvási zavaraira, arra, hogy túl keveset alszanak. Szerinte ez a német munkakultúrához is hozzátartozik, az nevezetesen, hogy szinte csodálják azokat, akik keveset alszanak. Pedig ez nemcsak egészségtelen, hanem az adott vállalatnak is árt – írja a német lap. Idézte az Allensbach cég felmérését, amely szerint minden ötödik német menedzser megelégszik azzal, hogy naponta mindössze öt órát alszik, vagy még kevesebbet. Az 519 megkérdezett német felső szintű vezető egyharmada meg volt győződve arról, hogy kevés alvással kell kijönnie. Akadt köztük olyan is, aki rendszeresen dicsekedett is azzal, hogy naponta éjszakánként mindössze négy órát alszik.
Mark Rosekind amerikai alváskutató szerint ha egy menedzser a napi nyolc óra helyett csak öt órát alszik, akkor emiatt bizony elveszti döntési képességének 50 százalékát és emlékező képességének 20 százalékát. Pedig ezek olyan tulajdonságok, amelyekre egy döntéshozó menedzsernek naponta szüksége van. A Die Welt emlékeztet arra, hogy pozitív példák is vannak arra nézve, hogy a jó alvás kedvezően hat ki a vezetésre, a teljesítményre. Goethe és Einstein naponta gyakran tíz órát aludt, Leonardo da Vinci, Sir Winston Churchill vagy J..F. Kennedy pedig arról voltak ismertek, hogy nap közben is tartottak sziesztát.
A The Wall Street Journal német kiadása pedig idézte Charles Czeislert, a Harvard Medical School professzorát, aki bebizonyította, hogy jelentős összefüggés van az alvás, az egészség és a teljesítmény között. Ezért bírálta azt a jelenséget, hogy a társadalom ezt még mindig nem hajlandó tudomásul venni. Szerinte ugyanis az alvás hiányának éppen olyan negatív következményei vannak, mint például a dohányzásnak. „A fáradt menedzserek úgy viselkednek, mint a részegek” – véli Czeisler, aki ugyanakkor kimutatta, három olyan tényező hathat pozitívan akár egy menedzser, akár egy beosztott dolgozó saját egészségére és hosszabb életére: Ez pedig: a megfelelő erőnlét, az egészséges táplálkozás és persze az elégséges alvás.
És érdemes emlékezetni arra is, hogy az N24 német hírtévé már két éve olyan jelentést ismertetett, amely szerint a német társadalomban – természetesen szélesebb kitekintésben - egyre több ember fáradt, és „ki van égve”, vagyis egyszerűen beteg a krónikus kimerültség miatt. Az N24 szerint a pszichés megbetegedések miatt kieső munkanapok száma a 2001-ben feljegyzett 33,6 millióról 2010-ben már 53,5 millióra emelkedett. Egyes becslések szerint akkoriban kilencmillióra volt tehető azok száma Németországban, akik az úgynevezett „kiégettségi szindrómában”, tehát már-már depresszióban szenvedtek.
Mit lehetne a fentiekhez hozzáfűzni? Például azt, amit a The Wall Street Journal amerikai gazdasági lap német kiadásának cikkírója tanácsolt, azt nevezetesen, ha egy menedzser kipihent, karcsú és egészséges akar lenni, bújjék hamarabb ágyba, és aludja ki magát. Igen ám, de sokak szerint az üzlet mindennél fontosabb. A kérdés most már csak az, vajon az egészségnél mi lehet még fontosabb?
