Egyre több kölcsönzött
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott munkaerő-kölcsönzők száma országos szinten már megközelíti az ezret. Hoffmann Gábor Csaba, az EU-csoport munkajogi és HR-vezetője szerint ezeknek a regisztrált vállalkozásoknak elemi érdekük az átlátható működés. Gond azokkal a főleg külföldi „garázscégekkel” van, amelyek ügyfelei is komoly kockázatoknak teszik ki magukat azzal, hogy elhiszik, munkaerő-kölcsönzőn keresztül olcsóbb lehet a foglalkoztatás. „Ez egy értéknövelt szolgáltatás, amelyben a munkavállalókkal kapcsolatos szinte valamennyi adminisztráció a kölcsönzőt terheli. Emellett a dolgozótól is egyszerűbben és gyorsabban megválhat” – mondja a szakember. Hozzátéve: aki csak költséget szeretne csökkenteni, annak mérlegelnie kell, hogy a feketefoglalkoztatás minden negatív következménye is mind a kölcsönvevőt terhelik.
Mindezt már csak azért is érdemes szem előtt tartani, mert míg a gazdasági válság idején a cégek elsősorban a saját dolgozóik megtartására összpontosítottak, a Magyar Munkaerő-kölcsönző Szövetség (MMOSZ) szerint 2013-ban már tíz százalékot meghaladó mértékben nőtt a kölcsönzött munkaerő igénybe vétele. Megfigyelhető az a tendencia is, hogy – elsősorban a betanított munkakörökben – megnőtt az időszakos, akar 1-3 hónapos foglalkoztatás is, míg korábban inkább a fél-egy éves foglalkoztatási ciklus volt e területen a jellemző – mondta a Világgazdaságnak Dénes Rajmund, az MMOSZ elnöke.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2007-es szinthez képest 2012-re megduplázódott, 17,9 ezerről 35 ezerre nőtt a munkaerő-kölcsönzőkön keresztül foglalkoztatott munkavállalók száma. Ez ugyan még legfeljebb egynegyede-egyharmada a nyugat-európai országokban jellemző mértéknek, de a trend egyértelmű: a KSH adatai szerint nem csak volumenében, de az összes foglalkoztatott arányában is növekszik az ilyen formában foglalkoztatottak száma Magyarországon.
Ez a Magyarországon hivatalosan 2001-jétől létező atipikus foglalkoztatási forma különösen kedvelt a kékgalléros munkakörökben: az MMOSZ szerint az összes kölcsönzött dolgozók majdnem 70 százaléka betanított vagy szakmunkás. A fennmaradó több mint 30 százalék főként a szolgáltatóközpontokban és telefonos ügyfélszolgálati területen dolgozik, ám felsőfokú végzettségű és magasan kvalifikált állásokban is alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát, különösen a gyártás, a kereskedelem, a logisztika és a pénzügy területén.
Az áfaszabályok módosítását kérik
Ellehetetleníthetik a munkaerő-kölcsönzőket az év közepén életbe lépő új áfaszabályok a területén tevékenykedő, csaknem százezer embernek munkát adó négy legnagyobb érdekképviseleti szervezet szerint, ezért az intézkedés visszavonását, de legalább e szolgáltatói kör mentesítését kéri az új szabályozás alól a kormánytól. A változás lényege az, hogy az ágazat a jövőben nem élhet a halasztott (a számla kiállítása után 60-90 napos) áfafizetés lehetőségével, hanem havonta kell bevallaniuk és kifizetniük az adót, függetlenül attól, szolgáltatásaikért a munkáltatók mikor fizetnek.
