Közélet

Elfogadták a zsebszerződések elleni törvényt

Ma délelőtt elfogadta a parlament a zsebszerződésekről szóló módosító javaslatot, amelynek eredeti formáját már tavaly októberben megszavazták a képviselők, ám akkor a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte azt. A Btk-módosítás május 2-án lépne hatályba.

Áder János a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében eredetileg október 28-án elfogadott törvényt ősszel megfontolásra küldte vissza a képviselőknek. Az államfő korábban többek között azért küldte vissza a jogszabályt, mert a zsebszerződések vizsgálatát érintően az ügyész számára a törvény olyan jogosítványokat állapított volna meg, amelyek a polgári jogi viták bírósági eljárása során a tisztességes eljárás alapvető garanciáinak érvényesülését akadályozhatta volna.

A zsebszerződések ügye a határidő közeledtével egyre nagyobb szerepet kapott. A Kurier című független osztrák napilap szerint Andrä Rupprechter osztrák néppárti (ÖVP) földművelésügyi miniszter az belpiaci biztosa, Michel Barnier támogatását kérte a „vitatott” magyar földtörvény, illetve annak az úgynevezett haszonélvezeti szerződésekre vonatkozó rendelkezései ügyében. A lapunknak név nélkül nyilatkozó osztrák források szerint Ausztria „teljesen biztos” abban, hogy az Európai Bizottság osztani fogja Bécs álláspontját, arról azonban ma még nincs konkrét döntés, hogy a későbbiekben az osztrák állam kezdeményez-e valam ilyen jogi eljárást az ügyben. Ez azonban valószínűsíthető, miután az osztrák és a magyar agrárminiszter eredetileg január végére tervezett találkozója elmaradt. A lapunknak nyilatkozó osztrák források ugyanakkor hozzáteszik: Rupprechter ma is kész lenne egy találkozóra Fazekas Sándorral.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Kurier cikkére reagálva kijelentette: a magyar álláspont nem változott a földtörvényt illetően az osztrák szakminiszter által felvetett kérdésekben, és továbbra sem időszerű a találkozó. Az államtitkár szerint az osztrák agrárminiszternek elsősorban azokkal az osztrák gazdákkal kellene leülnie tárgyalni, akik haszonélvezeti jogot alapítottak magyar termőföldre. Ezt pedig tették azért, hogy a magyar törvényeket kijátszva tulajdonjogokat szerezzenek, a haszonélvezet alapításával pedig legalizálni próbálták a zsebszerződéseket, ami színlelt szerződésnek minősül – tette hozzá.

Pontos számok nélkül

Az APA osztrák hírügynökség szerint nem lehet tudni, hogy hány osztrák gazdát érint a törvény, osztrák hivatalos adatok szerint mintegy 200 osztrák földműves összesen 200 ezer hektáron gazdálkodik Magyarországon. Ők a meghatározott időszakra vagy élethossziglanra szóló haszonélvezeti szerződések költségeit előre kifizették, de az új földtörvény értelmében 2014. május 1-jétől kártérítés nélkül elvesztik haszonélvezeti jogaikat.


zsebszerződés Parlament
Kapcsolódó cikkek