késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Jogellenes lehet a különadó
Az osztrák SPAR leányvállalataként működő, az eljárást kezdeményező Hervis szerint az adó jobban sújtotta a rendszerint vállalatcsoportokban működő külföldi cégeket, mint a jellemzően franchise-rendszerben létező magyar vállalkozásokat. Ennek oka, hogy a különadó árbevétel alapján fizetendő és sávosan növekszik, alapja pedig a nettó árbevétel. Ez utóbbit a kapcsolt vállalkozások esetében össze kell adni, vagyis minél nagyobb egy vállalatcsoport, annál nagyobb lehet az összesített adóalap, a nagy cégek esetében tehát borítékolni lehetett a maximális adómértéket.
A Hervis beadványa szerint a versenytársaiként fellépő magyar üzletláncok külön jogi személyiséggel rendelkező tagjai által fizetendő adót a saját árbevételük szerint számítják, amely így jóval alacsonyabb. Ezért a különadó ellentétes az uniós joggal, mivel indokolatlanul hozta hátrányos helyzetbe a jellemzően külföldi cégekhez tartozó kapcsolt vállalkozásokat, valamint a másik oldalról tiltott állami támogatásnak minősül azzal, hogy a hazai cégekre kisebb adóterhet rótt.
A Hervis ügyében eredetileg a Székesfehérvári Törvényszék járt el, az azonban felfüggesztette az eljárást, és továbbutalta az ügyet az Európai Bírósághoz. Az Európai Bíróság ítéletében lényegében azt mondta ki, hogy a különadó ellentétes lehet az uniós joggal – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lehóczki Balázs. Az Európai Unió Bírósága sajtóosztályának munkatársa kiemelte: az ítélet ugyanakkor visszautalja egy kérdés eldöntését a Székesfehérvári Törvényszéknek. Ennek kell döntenie arról, statisztikailag kimutatható-e az, hogy a legfelső adósávban többségében külföldi cégek vannak. Ha igen, akkor a különadó ellentétes az uniós joggal, ha viszont nem, akkor a Bíróság ítéletét csak elvi állásfoglalásként kell értelmezni.
Lehóczki szerint, ha bebizonyosodik, hogy a legmagasabb adókulcs rendre a külföldi vállalkozásokat sújtotta, akkor az érintett cégeknek kamatokkal növelve kell visszafizetni a befizetett adót, illetve a magasabb és az alacsonyabb kulcs közötti különbséget.
Az Európai Bíróság kimondta, hogy a különadó ellentétes lehet a közösségi joggal – véli Torma Levente, a DLA Piper adótanácsadója is. A szakértő hozzáteszi: a döntés szerint a különadó, illetve annak sávos rendszere formálisan ugyan nem sérti az uniós szabályokat, ha azonban az adó kivetésének tényleges következményeit nézzük, akkor arra jutunk, hogy az adó közvetett módon hátrányosan különbözteti meg a multinacionális cégeket.
Torma Levente megjegyzi azt is, hogy nem szokatlan, hogy a bíróság egy adott tagállami jogszabályt a tényleges következményei és nem pedig a formális megszövegezése alapján vizsgál. A döntés indokolása ugyanakkor hatással lehet a többi ágazati különadóra, melyet az energiaellátókra és a távközlési cégekre vetettek ki, és kérdés az is, mi lesz a hitelintézeteket sújtó különadók későbi sorsa – írja értelmezésében a DLA Piper szakértője.
Teljesen másképp értelmezi az ítéletet a szaktárca. „A kormány üdvözli az Európai Bíróság döntését, amely megerősíti, hogy a hazai ágazati különadó nem valósított meg diszkriminációt a különböző értékesítési formák között” – fogalmazott tegnap reagálásában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca értelmezése szerint a „a bíróság ítéletéből következően a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával, az uniós jogi alapjogokkal, különösen a letelepedés szabadságával nem ellentétes az olyan adó, mint amilyen a magyar ágazati különadó volt.” A minisztérium még tovább ment, amikor kijelentette: „ezzel az utolsó, ágazati különadót érintő uniós eljárás – Magyarország számára pozitív eredménnyel – lezárult.”
Már az áfával is baj volt
Ellentétes lehet az uniós áfaszabályozással a kereskedelemre kivetett különadó – közölte az Európai Bíróság főtanácsnoka állásfoglalását még szeptemberben, Juliane Kokott akkor azonban úgy vélte: nem diszkriminatív az adónem, és nem sérti a letelepedés jogát sem. A főtanácsnoki álláspont szinte minden esetben megegyezik a későbi ítélettel, ezúttal azonban a bíróság a közteher forgalmiadó-jellegét nem vizsgálta.A főtanácsnok akkor azonban leszögezte: „a tagállamok számára tilos forgalmi adó jellegű adó kivetése, ám a magyar különadó rendelkezik a forgalmi adó lényegi jellemzőjével, azaz az ár alapján történő megállapítással.”
A főtanácsnok akkor azonban leszögezte: „a tagállamok számára tilos forgalmi adó jellegű adó kivetése, ám a magyar különadó rendelkezik a forgalmi adó lényegi jellemzőjével, azaz az ár alapján történő megállapítással.”-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.