Az idei három választás költségének közel fele hiányzik a büdzséből

Idén várhatóan 6-6,5 milliárd forintba fog kerülni egy-egy választás, így az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati voksolás is – közölte lapunkkal a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Az összesen várható mintegy 18-19,5 milliárdos költség így jóval túllépi az idén összesen 11,47 milliárdból gazdálkodó NVI idei költségvetésében lévő 10 milliárdos keretet, amit az idei évi választások előkészítésére, lebonyolítására állítottak fel. A tavalyi büdzsében még egy 2,3 milliárdos keret volt az idei voksolások előkészítésére. Az NVI közölte: a választások előkészítésére biztosított források szükség esetén kipótolhatóak a központi büdzséből. Korábban felmerült, hogy a parlamenti és az EP-választásokat olcsóbb lenne egy időpontban rendezni, de az államfő az április 6-i és a május 25-i időpontokra helyezte a két voksolást.

Idén már egyfordulós lesz a parlamenti választás, korábban az is elhangzott érvként a kisebb létszámú parlamenthez hasonlóan, hogy így a költség is kisebb lesz. Ez azonban nem így lesz. A 2010-es országgyűlési, még kétfordulós választás költségére eredetileg 7,12 milliárdot terveztek, s 5,59 milliárdot költöttek el. Négy éve az önkormányzati választásokra 5,5 milliárdot kalkuláltak, 4,91 milliárdot használtak fel. Az elmúlt bő évtizedben minden választás olcsóbb volt az idén tervezettnél, az előzetesen kalkuláltnál mindig kevesebbet költöttek.

Pálffy Ilona, az NVI elnöke lapunknak elmondta: az idén a költségeket növelik az átjelentkezések, a határon túli magyarok szavazása, ami gyakorlatilag olyan, mintha lenne egy második forduló. Növelheti a nyomdaköltségeket a szavazólapok mérete, de a többletköltséget az NVI még nem tudta egyelőre kikalkulálni. Tegnap közölték, végül nem lesznek kígyóméretű szavazólapok, a pártlistán két sorban szerepel majd a 18 jelölőszervezet, mérete A3-as nagyságú lesz. Minden egyes listának ötcentis helyen kell elférnie, a jelölőszervezetek egy 20x40 milliméteres helyen tüntethetik fel logójukat.

A tegnapi állás szerinti 1572 egyéni képviselőre is majd valószínűleg egy A3-as lapon lehet majd voksolni. Van ahol 29 jelölt lesz, míg a legkevesebb, várhatóan 4 lesz egy szavazókörben. Pálffy lapunknak elmondta: a sok jelölt és lista miatt a szavazólapok feldolgozása és kezelése nehézkes lesz, ezért várható a szavazás elhúzódása, későbbre várható majd eredmény is.

Az NVI lapunkkal közölte: az ANY Biztonsági Nyomda NYRT-vel 1,1 milliárd forint értékben (2010-ben is nagyjából ennyi volt a nyomdai költség) kötöttek szerződést a választási kiadványok, nyomtatványok, plakátok, szavazólapok, értesítők előállítására, csomagolására és szállítására. A postai szolgáltatások igénybe vételére az országgyűlési választásra mintegy 800 milliós kiadást terveznek. A szavazatszámláló bizottsági tagok (54 ezer fő) az országgyűlési és az EP-választások idejére 1,6 milliárdnyi díjazást kapnak. Még nem lehet tudni, hogy a külképviseleti szavazások költsége mennyi lesz, mivel az attól is függ, hogy hányan kérik névjegyzékbe vételüket március 29-ig. Ugyanez vonatkozik a határon túliak levélszavazással kapcsolatos költségekre is.

Mennyi reklámidő jut egy pártra?
A Nemzeti Választási Bizottság tegnapi döntése alapján a 18 pártlistát állító jelölőszervezet pártlistánként 26 perc 7 másodperc időtartamban teheti közzé politikai reklámját a Magyar Televízió Zrt., a Duna Televízió Zrt. és a Magyar Rádió Zrt. médiaszolgáltatásában miután egyenlő arányban felosztották az együttesen rájuk jutó 470 percet. Egy médiaszolgáltatónál egy jelölőszervezetre 8 perc 42 másodperc jut. Tegnap arról is döntöttek, hogy a listát állító nemzetiségi önkormányzatok együttesen 298,5 milliót kapnak kampánycélokra. A legtöbbet a roma, 101 milliót, míg a legkevesebbet a bolgár önkormányzat kapja, 8,4 milliót.