BUX 42,978.09
-1.10%
BUMIX 3,930.18
-0.67%
CETOP20 1,992.73
-1.02%
OTP 10,295
-1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.84%
-0.70%
ZWACK 17,450
+2.35%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
-0.43%
+4.04%
+1.95%
-3.85%
0.00%
OPUS 186.6
-1.69%
-0.41%
-0.37%
0.00%
-3.72%
OTT1 149.2
0.00%
-2.87%
MOL 2,872
+1.06%
DELTA 39.85
+1.92%
ALTEO 2,380
+0.85%
0.00%
-1.98%
EHEP 1,780
+0.56%
-7.64%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.28%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
+0.93%
+0.76%
+0.35%
0.00%
-0.31%
NUTEX 11.65
-6.80%
GOPD 12,000
-5.51%
OXOTH 3,740
+7.78%
0.00%
NAP 1,210
0.00%
0.00%
+8.74%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Mozgósítanak Ukrajnában

Vlagyimir Putyin orosz elnök ma jóváhagyta a Krím csatlakozását célzó orosz-krími szerződéstervezetet, és hamarosan beszédet is tart. A vasárnapi népszavazást az orosz fél a helyiek önrendelkezési joga megnyilvánulásaként értelmezi, az ukrán vezetés, az EU és az USA törvénytelennek tartják.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ma Ukrajna ügyéről és Krím Oroszországhoz csatolásáról soron kívüli beszédet tartott a parlament mindkét házában. Az orosz államfő még tegnap aláírt rendeletét is ma hozták nyilvánosságra Moszkvában. A dokumentum szerint az elnök ésszerűnek tartja a tervezett szerződés aláírását.

Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte azt, hogy a referendumon a lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Putyin szerint a népszavazás azt is megmutatta, hogy a krími tatárok jelentős hányada is Oroszországhoz akar tartozni.

A krími parlament tegnap függetlenségi nyilatkozatban jelezte, hogy köztársaságként kíván csatlakozni Oroszországhoz. Külön jogalanyként csatlakozna Szevasztopol, krími önálló megyei jogú város is. Kezdeményezésüket az a vasárnapi népszavazás alapozta meg, amelyen elsöprő többséggel, 96,77 százalékban voksoltak az Oroszországhoz való csatlakozásra. A referendum a hivatalos orosz álláspont szerint jogszerű volt, és azon a lakosság a saját sorsáról döntött. Így orosz részről elutasítják azt az ukrán (és nemzetközi) érvelést, hogy az ukrán vezetők által már feloszlatott krími parlament ki sem írhatta volna a népszavazást.
Magas rangú orosz politikusok közlései szerint a csatlakozásról kétoldalú szerződések születnek. Ezekben rendezik majd az érintett államhatalmi szervek működésének összehangolását, valamint a Krími Köztársaság és Szevasztopol részvételét a föderáció képviseleti szerveiben. Lehet, hogy a Krímben ideiglenes adószabályokat vezetnek be, amíg adórendszerét össze nem fésülik az oroszországival. Moszkva évi 1 milliárd dollárt adna a krími költségvetés hiányának fedezésére, és orosz cégek már most 5 milliárd dollár értékű befektetésre készek a Krímben.

A vonatkozó törvényjavaslatot az alkotmányjogi biróságnak is jóvá kell hagynia, majd a parlamentnek ratifikálnia. A folyamat várhatóan még a héten befejeződik. Közven - az Itar-TASZSZ jelentése szerint - a krími parlament döntése értelmében a félszigeten 2016 január elsejéig két hivatalos valutát fogadnak majd el, az orosz rubelt és az ukrán hrivnyát. A költségvetésre és az ukrán adókra vonatkozó ukrán szabályok pedig csak addig maradnak érvényben ott, amíg el nem készítik a sajátjaikat. A krími parlament egyben jóváhagyta a Bank of Crimea ideiglenes státuszát.

A RIA Novosztyi jelentése szerint ugyanakkor 22 évvel a Szovjetunió  összeomlása után a pénzügyi nehézségekkel küszöködő Ukrajna igényt akar támasztani az egykori szovjet vagyon egy részére. Az orosz hírügynökség Lavel Petrenko ukrán igazságügyi minisztert idézte, aki szerint leginkább a külföldön található ingatlanokról és devizákról van szó. A kezdeményezést azzal indokolta, hogy Ukrajna eddig nem írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében Oroszország vállalta át a Szovjetunió valamennyi külföldi adósságát és örökölte annak külföldön lévő vagyonát. Az új kijevi kormány ezért annak a vagyonnak a visszaadását akarja követelni, amely más országok területén található , de Ukrajnához tartozik.

Miközben Oroszország mielőbb a föderáción belül tudná a Krími Köztársaságot – amelyet rajta kívül senki nem ismert el –, az ukrán vezetés és a nemzetközi közvélemény a vasárnapi népszavazás jogszerűtlen voltát hangoztatja. Sürgetik Oroszországot, hogy tegyen le a Krím megszerzéséről, és vonja ki a félszigetről a közelmúltban odaküldött katonáit. Az uniós külügyminiszterek tegnap indított tanácskozásán olyan szankciókról tárgyaltak, amelyekkel Oroszország rászorítható Ukrajna területi sértetlenségének tiszteletben tartására. Egyes orosz tisztségviselőkkel szemben uniós beutazási tilalmat, illetve vagyonbefagyasztást érvényesítenének. A tanácskozáson Martonyi János külügyminiszter is jogellenesnek nevezte a referendumot, a magyar Külügyminisztérium pedig már vasárnap közölte, hogy Magyarország teljes mértékben elkötelezett Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi egysége mellett.

Washington jelezte: Oroszország megfizeti a krími katonai beavatkozás árát, ami nemcsak az ellene hozott szankciókban nyilvánul majd meg. Egy tegnapi törvény alapján negyvenezer tartalékost hívnak be az ukrán fegyveres erőkhöz „a Krím-félszigeten kiéleződött társadalmi és politikai helyzet, az orosz fél leplezetlen agressziója miatt”.

Eközben pedig felvetődött az a - egyelőre nem igazán reálisnak tűnő - elképzelés, is hogy Ukrajnát teljes értékű tagként felvegyék az Európai Unióba. Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítési biztosa mindenesetre erről a tervről beszélt a Die Welt című német lapnak nyilatkozva. "Ha mi komolyan meg akarjuk változtatni Kelet-Európa érintett részét, akkor alkalmaznunk kell azt a legerősebb eszközt, amely az Európai Unió rendelkezésére áll, és ez pedig a bővités". Ennek ugyanis "példátlan változásra képes és stabilizáló ereje van".

Egyedül Moszkva vétózott az ENSZ BT-ben

Az ukrán külügyminisztérium sajnálkozásának adott hangot, hogy Oroszország – egyedüliként – megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ukrajnai helyzet megoldását célzó javaslatát. Ezzel – közleménye szerint – Oroszország nem csak az ENSZ BT-n, hanem az egész világon belül is elszigetelte magát. Mégis, az a tény, hogy a javaslatot 42-en támogatták, és csak egy ország nem, azt mutatja, hogy a józan ész van többségben a fegyverek nyelve helyett, és azt, hogy a katonai agresszióval fenyegetett Ukrajna széles körű támogatásban részesül.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek