Szankciók a Krím miatt

Előzetes értesülések szerint kicsi az esélye, hogy az Európai Tanács lapzártánk után tartott munkavacsoráján Oroszország elleni kemény szankciók bevezetéséről határoztak volna, amiért Oroszország egy vitatott jogszerűségű népszavazásra alapozva magához csatolta a Krím-félszigetet. Az MTI diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az esetleges, szigorú gazdasági lépések eltérő módon érintenék, ezzel megosztanák az uniós tagországokat, és jó eséllyel Moszkva ellenlépését vonnák maguk után.

Arról viszont dönthettek az államfők és miniszterelnökök, hogy lemondják a júniusra tervezett EU-Oroszország csúcstalálkozót. Téma lehetett az is, hogy mely nevekkel bővüljön az a 21 fős lista, akikkel szemben az EU a héten beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelt el. Megvitathatták Angela Merkel német kancellár tegnapi javaslatát is, mely szerint Oroszországot ki kellene zárni a leggazdagabb országokat tömörítő G8-as csoportból. Kérdés, mindezzel mire bírható rá Oroszország. Tegnap Putyin elnökkel tárgyalt Moszkvában az ENSZ főtitkára, Ban Ki-moon az ukrajnai helyzetről.

Közben továbbra is élesen eltérő irányba haladnak az események Ukrajnában és az lelszakított Krímben. Ukrajna – amely jelezte, hogy kiszáll a Független Államok Szövetségéből – ma aláírja uniós társulási szerződésének a politikai csatlakozásra vonatkozó részét, míg a szabadkereskedelmit az ukrán elnökválasztás utánra hagyja. A szignót hamarosan pénzre is válthatja: az Európai Bizottság, amely a hónap elején már megítélt egy 610 millió eurós, rövid távú segítséget a szövetségest váltó országnak, középtávra most további egymilliárd eurót is ígért. Cserébe Kijevnek meg kell állapodnia a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal a konkrét gazdaságpolitikai feltételekről. A kedvezményes hitelből negatív és gyorsan romló fizetési mérlegét, pénzügyi helyzetét lehetne javítani.

Oroszország rohamléptekben hozza meg a Krímnek a föderációba való integrálásához szükséges intézkedéseket. A terv szerint 2014 még az átmenet éve lesz, de sok mindenre jóval hamarabb kerül sor. A krími lakosság például egy szerdai törvénytervezet szerint automatikusan megkapja az orosz állampolgárságot, a krími nyugdíjakat pedig mielőbb az oroszországi szintre emelnék.

A Krími Köztársaság és Szevasztopol március 18. óta tartozik Oroszországhoz, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök aznap mondott igent a csatlakozási kérelmükre. Formálisan viszont csak ma zárulhat le a folyamat, amikor a csatlakozásról szóló orosz-krími megállapodásra az orosz parlament felsőháza is rábólint. Az e heti forgatókönyvet egyébként hamarosan megismételhetik, mert szerdán a Moldovai Köztársasághoz tartozó Dnyeszter menti szakadár köztársaság legfelső tanácsa is közölte, hogy Oroszországhoz csatlakoznának.

Nem lesz könnyű Ukrajnának

Ukrajnára az uniós társult tagság előnyei mellett azok a hátrányok is várnak, amelyek a FÁK-kal való kapcsolatainak felszámolásából adódnak, és messze nem tudni, hogyan alakul számára a szövetség-váltás gazdasági egyenlege. Helyzetét az is nehezíti, hogy az ottani forradalom eseményeire reagálva Oroszország megint ugyanolyan drágán adja a földgázt, mint tavaly decemberben, megvonva az uniós társulási szerződés aláírásának akkori elmaradását jutalmazó, 50 százalékos kedvezményt. Arra is fel kell készülnie a gázszámla-tartozásokat felhalmozó Ukrajnának, hogy (valameddig) nem kap orosz gázt. Gazdasága elveszítheti a Krím-félszigeten lévő eszközeit, beruházásait.