Megegyeztek a pártok az új parlamenti bizottsági struktúráról: tizenöt testület alakul majd, amelyből ötöt vezethet az ellenzék - jelentette be a fideszes Rogán Antal az új Országgyűlés megalakulását előkészítő megbeszélések mai fordulója után.
A nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztja, ahogy a költségvetési bizottságé is, hagyományosan a legnagyobb ellenzéki párté. 2010-ben erről hosszabb vita folyt, a szocialisták vagy a Jobbik kapja meg, most azonban hamarabb döntöttek: a választási erősorrendnek és a hagyományoknak megfelelően mindkét bizottság élére az erősebb párt, vagyis az MSZP adhat elnököt.
A Jobbik is két testületet vezethet majd, a kulturális, valamint a vállalkozásfejlesztési bizottságot. Utóbbi eredetileg nem szerepelt a Fidesz által javasolt 14 testület között, végül azonban ezt is felvették az állandó bizottságok közé. Ez a testület lesz illetékes munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben is.
A fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke lesz, a többi bizottsági elnöki posztra a kormánypártok delegálnak képviselőt.
A bizottságoknak a májusban kezdődő parlamenti ciklusban az eddiginél sokkal nagyobb szerepük lesz. A részletes viták ugyanis átkerülnek a plenáris ülésről erre a szintre. Azaz amíg korábban minden vitán két szakaszban futottak át - elsőképp az általános vitában az eredeti javaslatot vitatták meg, majd a részletes vitában az ehhez beérkezett módosító javaslatokat -, ezután a részletes vitával csak a témában illetékes bizottság tagjainak kell foglalkozniuk. Ez persze a gyakorlatban kisebb változás, mint amit első ránézésre jelenthetne: a plenáris ülésen a részletes vitákat gyakran alig tucatnyi képviselő előtt, negyedóra-félóra alatt zavarták le, ha már úgyis lehetett tudni, hogy az ellenzéki javaslatoknak semmi esélyük nincs átmenni.
A jövőben elsőképp minden törvényjavaslat módosító indítványait egy kijelölt szakbizottság vitatja meg, de bármelyik másik bizottság is dönthet úgy, hogy saját hatáskörében tárgyal a törvényjavaslatról. A képviselők is kevesebbszer fognak szavazni. A módosító indítványokról külön nem kell dönteniük, az megtörténik már a bizottságokban. A plenáris ülésen kétszer szavaznak csak, előbb a módosítók bizottsági összegzéséről, majd a törvényszöveg egészéről.
Az általános vitákra több időt hagynak a képviselőknek, legalább hat napnak el kell telnie a benyújtás és a tárgyalás közt. Sürgős tárgyalást félévente hatszor lehetne elrendelni kétharmaddal, kivételes sürgős tárgyalást pedig, amelyben már a benyújtás másnapján lehet szavazni, félévente négyszer, igaz, egyszerű többséggel. Az általános vita alatt annyi változtatás lesz még, hogy két 15 perces felszólalás közt minden frakció egy-egy kétpercessel élhet csak. A függetlenek közül az elsőnek jelentkező szólalhat fel. Ennek az új házszabály elfogadásakor még nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, most viszont, hogy a baloldal öt pártjából valószínűleg négynek nem lesz frakciója, jócskán felértékelődik a rendelkezés jelentősége.
Májustól elvileg megszűnik az a lehetőség is, hogy a zárószavazás előtti módosítókkal teljesen újraírják a törvényjavaslatot percekkel a szavazás előtt. Ezután csak a koherenciazavar vagy alkotmányellenesség esetén lehetne beadni utolsó pillanatos módosítót. Persze ez a lehetőség így volt sokáig korábban is, de a képviselők és a bizottságok elég szabadon értelmezték, gyakorlatilag bármit elfogadtak az utolsó módosítók közt, amit a mindenkori kormánypárt jónak talált, akkor is, ha annak semmi köze nem volt a javaslathoz. Emiatt volt, hogy törvényt is meg kellett semmisíteni: az egyházügyi törvény első változatát az Alkotmánybíróság épp azért dobta vissza 2011-ben, mert percekkel a szavazás előtt a végső módosítókkal gyakorlatilag újraírták az egész tervezetet.
Elégedettek az ellenzékiek
Mesterházy Attila MSZP-elnök azt mondta, több bizottsági posztot kaptak, mint amire számítottak vagy vártak, ennek megfelelően gondolják újra a frakcióban személyi javaslataikat.Beszélt arról is, hogy a tanácskozáson elhangzott olyan mondat, ami azt erősíti, továbbra is heti ülésezés lesz.
A szocialista pártelnök szerint vita bizonyos bizottságok elnevezésében, és néhány tartalmi feladattal kapcsolatban maradt, de azok a lényeget nem érintik.
Mint mondta, a vállalkozásfejlesztési bizottsággal kapcsolatban úgy értelmezték, hogy ennek a testületnek a munkavállalói oldalról kell megközelíteni a tevékenységét. Ezért azt kérték - folytatta -, hogy más legyen a bizottság neve, de tudomásul vették, hogy ebben nincs kompromisszum.
Kitért arra is: szerették volna, ha a kulturális bizottság nevében megjelenik az oktatás is.
A Jobbik nevében nyilatkozó Balczó Zoltán sikeresnek ítélte, hogy a vállalkozásfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai, valamint az oktatási és kulturális bizottság jobbikos elnököt kap.
Hangsúlyozta: bíznak abban, hogy az elnöki és alelnöki posztokkal élve meghatározó módon tudják érvényesíteni a Jobbik programját a parlamentben.
Kérdésre szólt arról is, hogy a bizottságokban nemcsak a törvényhozási aktusban kötelező vitákat szeretnék lefolytatni, hanem kezdeményezők lesznek az adott szakterület más kérdéseiben is.
Schiffer András, az LMP társelnöke meglepően konstruktívnak minősítette a pénteki egyeztetést, ahol az LMP a fenntartható fejlődés bizottságának elnöki, a költségvetési, valamint a kulturális bizottságnak alelnöki posztját szerezte meg. A párt ezek mellett a törvényalkotási és a nemzetbiztonsági bizottságba küldhet képviselőt. Szél Bernadett, a párt másik társelnöke azt kifogásolta, hogy a vállalkozásfejlesztési bizottság alapvetően a munka világának csak egyes részterületeit öleli majd fel, s nem került be egyik testület portfóliójába sem a női esélyegyenlőség.
Beszélt arról is, hogy a tanácskozáson elhangzott olyan mondat, ami azt erősíti, továbbra is heti ülésezés lesz.
A szocialista pártelnök szerint vita bizonyos bizottságok elnevezésében, és néhány tartalmi feladattal kapcsolatban maradt, de azok a lényeget nem érintik.
Mint mondta, a vállalkozásfejlesztési bizottsággal kapcsolatban úgy értelmezték, hogy ennek a testületnek a munkavállalói oldalról kell megközelíteni a tevékenységét. Ezért azt kérték - folytatta -, hogy más legyen a bizottság neve, de tudomásul vették, hogy ebben nincs kompromisszum.
Kitért arra is: szerették volna, ha a kulturális bizottság nevében megjelenik az oktatás is.
A Jobbik nevében nyilatkozó Balczó Zoltán sikeresnek ítélte, hogy a vállalkozásfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai, valamint az oktatási és kulturális bizottság jobbikos elnököt kap.
Hangsúlyozta: bíznak abban, hogy az elnöki és alelnöki posztokkal élve meghatározó módon tudják érvényesíteni a Jobbik programját a parlamentben.
Kérdésre szólt arról is, hogy a bizottságokban nemcsak a törvényhozási aktusban kötelező vitákat szeretnék lefolytatni, hanem kezdeményezők lesznek az adott szakterület más kérdéseiben is.
Schiffer András, az LMP társelnöke meglepően konstruktívnak minősítette a pénteki egyeztetést, ahol az LMP a fenntartható fejlődés bizottságának elnöki, a költségvetési, valamint a kulturális bizottságnak alelnöki posztját szerezte meg. A párt ezek mellett a törvényalkotási és a nemzetbiztonsági bizottságba küldhet képviselőt. Szél Bernadett, a párt másik társelnöke azt kifogásolta, hogy a vállalkozásfejlesztési bizottság alapvetően a munka világának csak egyes részterületeit öleli majd fel, s nem került be egyik testület portfóliójába sem a női esélyegyenlőség. -->
