G.-Tóth László, a Balatoni Limnológai Intézet vezetője arról beszélt: az utóbbi egy-másfél évtizedben új jelenség a Balatonnál, hogy nyaranta nőtt az aszály veszélye, telente pedig egyre kevésbé fagy be a Balaton. Javaslata szerint a jövőben kutatni kellene a tó halállományának nagyságát, eloszlását, továbbá, hogy mennyire jelennek meg a Balaton vízében is a gyógyszermaradványok.
Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy "száradási" folyamat figyelhető meg a Balatonnál. Míg 1999-ig minden évben több víz érkezett a területre, mint amennyi elpárolgott, elfolyt, illetve amennyit elhasználtak belőle, az utóbbi 13 évben hétszer is előfordult, hogy negatívvá vált a vízmérleg.
A szakember szerint a jövőben egyebek közt fejleszteni kell a vízrajzi monitoringrendszert, pontosítani kell a vízállás-előrejelzést, és szükség lenne a Kis-Balaton Balatonra gyakorolt hatásának megbízhatóbb feltárására.
Kravinszkaja Gabriella, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakértője a klímaváltozás hatásainak mérséklésére a vízszint emelése mellett a tómeder mélyítését, valamint a vízminőség-védelmi rendszernek kiépített Kis-Balaton víztározóként való komplex hasznosítását javasolta. A becslések szerint ezek 180 millió köbméternyi, vagyis 30 centiméternyi vízszinttöbbletet hoznának a tónak.
Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a horgászcélokat szolgáló halgazdálkodásról, a halállományt leginkább károsító kárókatonákról és orvhalászokról beszélt, valamint felvetette, hogy meg kellene tiltani a busaszaporítást a tó vízgyűjtőjén lévő tógazdaságokban, így onnan bizonyosan nem kerülhetne busa a Balatonba.
A társaság adatai szerint nőtt a balatoni horgászzsákmány: tavaly összesen 628 ezer kilogramm volt, ami mintegy 112 ezer kilogrammal több az előző évinél. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára üdvözölte, hogy a konferencián megfogalmazott javaslatok segíthetnek hatékonnyá tenni a nemzeti fejlesztési politikát.
