Hogy alakulhat át a politika az EP-választás után?

Fontos állomás lehetett ez az EP-választás a magyar politikai paletta átrendeződésében. A Közép-Európához hasonlóan nálunk is botrányosan alacsony részvétel mellett rendezett választáson hat párt is bejutott az EP-be, és gyakorlatilag az MSZP az egyetlen, amely valóban vesztesnek tekinthető. A végeredmény sokatmondó:

Fidesz-KDNP 51,49% - 12 mandátum
Jobbik 14,68% - 3 mandátum
MSZP 10,92% - 2 mandátum
DK 9,76% - 2 mandátum
Együtt-PM 7,22% - 1 mandátum
LMP 5,01% - 1 mandátum
A Haza Nem Eladó - 0,52%
SMS - 0,4%

Ez tehát azt jelenti, hogy a Jobbik lett a második erő - a párt vezetői már a Fidesz 2018-as kihívójaként állítják be magukat. Még látványosabb ez, ha azt látjuk: 18 megyében a Jobbik lett a második, csupán Csongrádban nem, ahol az MSZP jött be a Fidesz mögé, és Budapesten, ahol a DK lett második.

De nem ilyen egyszerű az alaphelyzet: a Jobbik azért is érhette el ezt az eredményt - a szavazatok jóval kevesebb százalékát megszerezve, mint áprilisban -, mert a baloldal pártjai a parlamenti választás második fordulójának tekintették az EP-választást. És nem is lettek ebben sikertelenek az MSZP-t kivéve: minden új baloldali csoport bejutott az EP-be. Bekerült az LMP is, 0,01 százalékkal a határ fölött.

A baloldal teljes átrendeződésében komoly lépés volt ez az este. Az MSZP egyeduralmának szinte biztosan vége a baloldalon, a párt elnöksége fel is ajánlja a lemondását. Az áprilisi közös induláson még kérdéses volt az új pártok ereje, most azonban látszik: van támogatottsága az Együtt-PM pártszövetségnek és a DK-nak is, nem is feltétlenül kicsi. Budapesten a legmeglepőbb a helyzet: a fővárosban az MSZP-t az Együtt-PM és a DK is megelőzte, persze a Jobbikot még a szocialisták is megverték, de ez ismerve a főváros pártpreferenciáit, nem csoda.

Az eddigiekből a legfeltűnőbb még az lehet, hogy a legkevesebbet - persze a két 1 százalék alatti kis pártot leszámítva - a toronymagas győztes Fidesszel érdemes foglalkozni. A kormánypárt hozta a papírformát: jól mobilizált, élt a győzteshez húzás örök előnyével, és gyakorlatilag az egyetlen dolga az, hogy kényelmesen hátradőlve figyelje az ellenzék csatáját a második helyért.

Ma este hadd kiáltsuk világgá : mi győztünk a legjobban" - kezdte beszédét Orbán Viktor. "Mi győztünk a legjobban mert az Európai Néppárt tagjai közül mi értük el a legjobb eredményt, ezért arányaiban mi járultunk hozzá legjobban a győzelemhez, mert mi legyőztük a szocialistákat Európában is" - mondta

"A hat közép-európai országból nálunk volt a legmagasabb a részvételi arány, ezért köszönet jár minden választópolgárnak, részvételükkel kiálltak Magyarország mellett" - fogalmazott a kormányfő. Akik kijutottak Strasbourgba, azoknak szerinte "az lesz a dolguk,hogy kivívják a tiszteletet a magyaroknak, az lesz a dolguk,hogy Brüsszelben is hallassák a magyarok hangját. Hangoztassák, hogy a magyar nép egységes. (...) Az lesz a dolguk,hogy védjék meg a rezsicsökkentést, a közteherviselést és a magyar emberek érdekeit, harcoljanak a magyarokért"

"Ma megérkezett munkánk gyümölcse. Legyünk mi Magyarország második legerősebb pártja, ez a cél ma sikerült" - mondta Vona Gábor, a Jobbik elnöke. "Nem volt egyszerű, mert ebben a választási kampányban példátlan, aljas támadásoknak voltunk kitéve a Fidesz és az MSZP által. Melyeknek célja az volt, hogy megroppantsák a Jobbikot. Nem sikerült. A Jobbik egy betonerős párt" - fogalmazott.

A pártvezetők értékelésében a legtovább arra kellett várni, hogy Mesterházy Attila is kiálljon a nyilvánosság elé. "Nagyon sajnáljuk azt, hogy ilyen alacsony volt a részvétel" - mondta az MSZP elnöke. Rosszabbul szerepelt az MSZP, mint ahogy azt mi magunk vártuk" - fogalmazott. "Ez biztosan új leckét fog adni a Magyar Szocialista Pártnak" szerinte. Konzekvenciákat is le kell vonni az elemzések után, ebből egyet meg lehetett tenni már most: az MSZP elnöksége testületileg felajánlja a lemondását.

Egy olyan pártot választottak a DK szavazói, amely az Európai Egyesült Államok legelkötelezettebb híve - mondta Gyurcsány Ferenc. Patrióták vagyunk európaiként és magyarként - fogalmazott. A DK a legádázabb ellenfele az orbáni önkénynek, a mostani választás megerősítette őket abban, hogy ezt folytatni kell - közölte. 

Nagy siker ez egy ilyen fiatal politikai erő számára - értékelte Bajnai Gordon az Együtt-PM eredményét. Ezek az eredmények teljesítették célkitűzéseinket - fogalmazott. Ezzel szerinte felhatalmazást kaptak két célra, amit kértek: a képviselőjük minden esetben a magyar érdekekért fog kiállni, akár a magyar kormánnyal szemben is. A másik cél hosszabb távú: új arcokkal, új politizálással kell küzdeni azért, hogy amikor majd összeomlik a fenntarthatatlan Orbán-rendszer, akkor egy jó, demokratikus csoport legyen az alternatíva, ne a szélsőjobb.

Az önkormányzati választáson önállóan indul az Együtt-PM, a választási pártszövetséget pedig átalakítják egy tartósan működő, az új politizálást jelentő erővé - közölte.

Sok nagyvárosban, és Budapest több kerületében is második lett az Együtt-PM. Azon fogunk dolgozni, hogy ebből egyre több első hely legyen - ígérte.

Ez egy fontos lépcső, amit ma megugrottunk - kommentált Schiffer András az LMP ünneplésén. Az LMP azért fog politizálni, hogy az európai politika se legyen kiszolgáltatva különböző nagyvállalati, nagyhatalmi lobbicsoportoknak - ígérte.

Az eddigi két EP-választás részvételi aránya is alacsony volt, a mostani azonban minden eddigit alulmúlt. A 8 033 818 választásra jogosult közül 2 322 982 polgár adott le szavazatot, ez 28,92 százalékos részvételt jelent. Soha a rendszerváltás óta ilyen kevesen nem szavaztak országos választáson. Szlovákia 13 százalékos részvételét azért még így is felülmúljuk.

Francois Hollande államfő reggel fél kilencre válságtanácskozást hívott össze az Elysée-palotában, kérdés, mit lép, hiszen az előző durva fiaskó – a március végén rendezett önkormányzati választások – után már távozott a kormányfő. A győztes FN vezetője, Marine Le Pen mindenesetre a parlament feloszlatását és új választások kiírását javasolta.

A briteknél is a kormány súlyos vereségét és az EU-ellenes erők előretörését hozta a voksolás, amelyen az euroszkeptikus UKIP szerezte meg a mandátumok 29 százalékát. A két nagy párt, a baloldali Munkáspárt és a kormányzó jobboldali konzervatívok is 23 százalékot értek el, ami annak fényében különösen nagy bukás, hogy David Cameron miniszterelnök maga is erőteljes EU-ellenes szólamokkal igyekezett megnyerni a választókat. A voksolás nagy vesztesei még a liberális demokraták, akik még a zöldeknél is kevesebb szavazatot kaptak, és mindössze egy mandátumot szereztek.

Amíg a németeknél papírforma szerint Angela Merkel kancellár pártja, a CDU biztos győzelmet aratott, az olaszoknál a nemrég a kormány élére kinevezett Matteo Renzi balközép Demokrata Pártja szerezte meg a legtöbb szavazatot. A görögöknél viszont a szélsőbaloldali Sziriza nyerte a választásokat, az osztrák Szabadságpárt a harmadik helyen végzett, míg Magyarországon a Jobbik a második helyre futott be.

A szélsőséges erők összességében csaknem kétszáz helyet szereztek a 751 tagú testületben, ebben benne vannak a kommunisták (GUE/NGL), az euroszkeptikusok (EFD), illetve azok a jelenleg frakció nélküli képviselők is, akik ezt a vonalat képviselik.

Összességében a voksolás a jobboldali Néppárt (EPP) győzelmét hozta: a frakció az EP számításai szerint 212 mandátumra számíthat – az Európai Bizottság elnökségére kandidáló jelöltjük, Jean-Claude Juncker már be is jelentette igényét a posztra. A baloldali S&D a várakozásokat alulmúlva 186 helyet szerzett, míg a liberálisok (ALDE) hetvenet. A zöld frakció 55 fővel folytathatja a munkát.

Francois Hollande államfő reggel fél kilencre válságtanácskozást hívott össze az Elysée-palotában, kérdés, mit lép, hiszen az előző durva fiaskó – a március végén rendezett önkormányzati választások – után már távozott a kormányfő. A győztes FN vezetője, Marine Le Pen mindenesetre a parlament feloszlatását és új választások kiírását javasolta.

A briteknél is a kormány súlyos vereségét és az EU-ellenes erők előretörését hozta a voksolás, amelyen az euroszkeptikus UKIP szerezte meg a mandátumok 29 százalékát. A két nagy párt, a baloldali Munkáspárt és a kormányzó jobboldali konzervatívok is 23 százalékot értek el, ami annak fényében különösen nagy bukás, hogy David Cameron miniszterelnök maga is erőteljes EU-ellenes szólamokkal igyekezett megnyerni a választókat. A voksolás nagy vesztesei még a liberális demokraták, akik még a zöldeknél is kevesebb szavazatot kaptak, és mindössze egy mandátumot szereztek.

Amíg a németeknél papírforma szerint Angela Merkel kancellár pártja, a CDU biztos győzelmet aratott, az olaszoknál a nemrég a kormány élére kinevezett Matteo Renzi balközép Demokrata Pártja szerezte meg a legtöbb szavazatot. A görögöknél viszont a szélsőbaloldali Sziriza nyerte a választásokat, az osztrák Szabadságpárt a harmadik helyen végzett, míg Magyarországon a Jobbik a második helyre futott be.

A szélsőséges erők összességében csaknem kétszáz helyet szereztek a 751 tagú testületben, ebben benne vannak a kommunisták (GUE/NGL), az euroszkeptikusok (EFD), illetve azok a jelenleg frakció nélküli képviselők is, akik ezt a vonalat képviselik.

Összességében a voksolás a jobboldali Néppárt (EPP) győzelmét hozta: a frakció az EP számításai szerint 212 mandátumra számíthat – az Európai Bizottság elnökségére kandidáló jelöltjük, Jean-Claude Juncker már be is jelentette igényét a posztra. A baloldali S&D a várakozásokat alulmúlva 186 helyet szerzett, míg a liberálisok (ALDE) hetvenet. A zöld frakció 55 fővel folytathatja a munkát. -->