Orbán volt a negatív példa az EB-elnökjelöltek nagy vitáján

Orbán ötpercenként változtatja az alkotmányt, hogy új értékeket foglaljon bele - mondta Verhofstadt. Szerinte egyes alapértékek, mint például a vallásszabadság, vagy épp a sajtószabadság annyira fontosak, hogy uniós szinten kell őket garantálni.

Az európai parlamenti választás előtt már másodszor vitáztak a pártcsaládok bizottsági elnöki jelöltjei. A néppárti Jean-Claude Juncker és a közvélemény-kutatásokban a jobboldalt már szinte teljesen megközelítő szocialisták jelöltje, Martin Schulz mellett a liberális Guy Verhofstadt, a zöld Ska Keller és a radikális baloldal jelöltje, Alekszisz Ciprasz vitázott - nagy valószínűséggel közülük kerül ki José Manuel Barroso utóda az Európai Bizottság élén. Persze elvileg előfordulhat, hogy ez nem így történik, de ezt a forgatókönyvet a jelöltek nem tartották tól valószínűnek. (A Bizottság elnökét az uniós tagállamok állam- és kormányfői jelölik, de az EP választja meg. Ráadásul ez lesz az első olyan bizottsági elnöki választás, aminél már köti a vezetőket a Lisszaboni Szerződés: a jelölt kiválasztásánál figyelembe kell venni az EP-választás eredményét. Vagyis nagy eséllyel aki nyer, az a párt adhatja a bizottsági elnököt, akár csak egy nemzeti választásnál.)

Ami a legfőbb alapelveket és értékeket illeti: az elsőként megszólaló Verhofstadt szerint az embereknek a jövő héten arról kell dönteniük, hogy visszalép-e Európa a nemzetállamok irányába, vagy halad tovább a mélyebb integráció felé. Jean-Claude Juncker a mesterséges megosztottság felszámolása és a pénzügyi fegyelem mellett szállt síkra. Martin Schulz egy olyan igazságos és méltányos Európa képét vázolta fel, amely a hétköznapi emberek érdekeit helyezi a középpontba. Ska Keller egy másfajta Európát ajánlott, amely jobban törődik az emberekkel, mint a bankokkal, fellép a klímaváltozás ellen, és amely a szolidaritás és a demokrácia, a nép Európája. Ciprasz pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Európának vissza kell térnie a szolidaritás alapértékéhez, és véget kell vetni a megszorításoknak.

A vitában minden politikusnak egy-egy perce volt, hogy kifejtse álláspontját a feltett kérdésekben. Elsőként arra kellett felelniük, hogyan adnák vissza a jövőt annak azoknak a fiataloknak, akik jelenleg állástalanok. Ska Keller szerint csak zöldebb gazdasággal lehet fenntartható munkahelyeket teremteni. Ciprasz foglalkoztatási "New Deal"-t sürgetett, s mint mondta: megszorítással biztosan nem lehet kezelni ezt a problémát. Martin Schulz a kis- és közepes vállalkozások hitelhez jutását segítené, mert mint mondta: most a bankok hiába kapnak hitelt 0,25 százalékra az Európai Központi Banktól, nem a kkv-kba fektetik, hanem spekulációba. Juncker szerint túlzott megszorítás nélkül, de fenn kell tartani a pénzügyi fegyelmet, emellett lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok más tagállamokban tanulhassanak és vállalhassanak munkát. Úgy véli, a digitális szektor több millió állást teremthet, ha létrejön az egységes piac ezen a téren. A liberális Verhofstadt szerint a szocialista és konzervatív receptek nem váltak be, új, intelligens megközelítésre van szükség, az egységes piacot újabb szektorokra kell kiterjeszteni.

Külön témát képeztek a megszorítások, az, hogy a jelöltek mit csinálnának másként. Keller az energiahatékonyságba és a megújuló energiába való beruházásokat sürgette, mint mondta: a megszorítás csak mélyebb válságot okoz. Ciprasz szerint a társadalmi kohézióból kell kiindulni. Célzott arra is, hogy egyes országok adósságának legalább egy részét el kellene engedni. Schulz a pénzügyi fegyelem mellett az adócsalás és -elkerülés elleni fellépést hangsúlyozta a költségvetési bevételek növelése érdekében. A néppárti Juncker természetesnek nevezte, hogy szükség van befektetésekre, ám arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt a költségvetések nem teszik lehetővé, mert felhalmozódott az adósság és a deficit. "Olyan milliárdokat nem költhetünk el, amelyekkel nem rendelkezünk" - húzta alá.

Szóba került az ukrajnai konfliktus is. A liberális jelölt kemény szankciókat sürgetett Vlagyimir Putyin közvetlen környezete ellen, mondván: csak ebből ért. Ciprasz szerint a szankciók nem jelentenek megoldást, és párbeszédre szólított fel az EBESZ-en keresztül. Ska Keller arról beszélt, hogy helyesek a szankciók, és le kell állítani a fegyverszállításokat Oroszországnak, továbbá meg kell szüntetni az energiafüggőséget. Juncker amellett érvelt, hogy szükség esetén szigorítani kell a szankciókat, a háborút pedig el kell kerülni. A szocialista Schulz szerint komolyan fennáll a polgárháború veszélye Ukrajnában, és nagyon fontos, hogy a jövő vasárnapi elnökválasztást meg lehessen tartani, mert az új elnök Moszkva számára is elfogadható tárgyalópartner lehet.