Családok ezrei áram és víz nélkül - nőtt a szegénység Magyarországon
A lakások minősége, közművekhez való hozzáférése folyamatosan javul ugyan a rendszerváltás óta, azonban még most is 145 ezer háztartásban nincs vezetékes ivóvíz, 1,1 millió háztartásban pedig szennyvízelvezetés.
Ezekben az otthonokban – becslések szerint mintegy 900 ezer lakásban - fával, szénnel, vagy PB gázzal fűtenek, így a lakhatási szegénységben élők jó részére a rezsicsökkentés sem volt hatással. A Habitat for Humanity számításai szerint a rezsicsökkentéssel keletkezett megtakarítások nominálisan nagyobb része került a leggazdagabb jövedelmi ötöd háztartásaihoz - átlagosan 253 ezer forint -, de arányaiban a legszegényebb háztartások kiadásaiban történt a leglényegesebb változás: a 38 ezer forintos havi átlagos lakhatási kiadásaikból 1925 forintot tudtak megtakarítani. A reszicsökkentés a szervezet szerint mégsem tekinthető hatékony lakhatási szegénység-ellenes eszköznek, mert nem vesz figyelembe szociális szempontokat.
A Habitat for Humanity megállapítása szerint, miután Magyarországon továbbra sincs átfogó, a szegényeket is elérő lakáspolitika, még mindig 1600 szegény- illetve cigánytelep van Magyarországon, háromszázezer ember él szegregált lakókörnyezetben. A legfrissebb adatok szerint országszerte mintegy 383 ezer lakás áll üresen, miközben körülbelül 300 ezer család élethelyzete indokolná a szociális bérlakásba való költözést.
Ezért a szövetség meggyőződése, hogy a lakhatási szegénységben élő társadalmi csoportok problémájára az alapvető választ egy, a mostaninál kiterjedtebb, jól működő, megfizethető szociális bérlakásrendszer adna. A hazai hitelezési, támogatási gyakorlat azonban a saját lakás szerzését részesíti előnyben.
