Alapelvárás lett sok munkahelyen a hétvégi munka
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFelmérés A magyar nők az uniós átlagnál többet, a férfiak kevesebbet dolgoznak – derül ki a KSH munkaidő-elemzéséből. Magyarországon 2013-ban a teljes munkaidőben dolgozó nők átlagosan 40,2 órát, a férfiak 41,1 órát dolgoztak. Ez a nők esetében 0,2 órával hosszabb, a férfiaknál viszont 1,4 órával rövidebb, mint az EU-28 átlaga.
A tagországok közötti különbségek leginkább az önfoglalkoztatottak arányától függnek. Ahol ez viszonylag jelentős (például Görögországban), ott a heti munkaidő meghaladta az uniós átlagot. A rendszeres heti munkaidő mutató terjedelme és szórása is kicsi. Összességében órában a legkevesebbet, 39,5 órát a dán férfiak dolgozták 2013-ban, a legtöbbet pedig a görögök 45,6 órát, a nőknél 41,8 óra volt a csúcs Ausztriában és
Görögországban, míg 37,5 óra a minimum Írországban.
A túlóra terén már lényegesen nagyobbak a tagországi különbségek. Az Egyesült Királyságban a foglalkoztatottak 27 százaléka túlórázott (de a nem unió tag Svájcban elérte a 39 százalékot is a túlórázók aránya), Bulgáriában viszont csak 2,6 százalék.
A túlórázók aránya Magyarországon az utóbbi évtizedben folyamatosan csökkent; Magyarország 5,4 százalékos arányával valahol az alsó harmadban helyezkedett el. Viszont a túlórák 27 százalékáért nem fizettek a munkáltatók: különösen jellemző az ilyen fajta „elvárt” többletmunka például a kereskedelemben.
Az új vásárlási szokások miatt a kereskedelem az is, ahol – az amúgy is több műszakos rendben dolgozó egészségügy, védelem vagy közlekedés mellett – alapvető elvárás lett a hétvégi munkavégzés. 2013-ban az alkalmazásban álló férfiak 69,3, a nők 74,5 százaléka dolgozott normál (egyműszakos) műszakrendben, a többiek azonban különböző atipikus munkarend szerint.
