Változások lesznek a felsőoktatási stratégiában
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVáltozások várhatóak az elfogadott felsőoktatási stratégiában - nyilatkozta lapunknak Palkovics László a felsőoktatásért felelős államtitkár. Elmondta, hogy hamarosan egyeztetések kezdődnek a felsőoktatási intézmények vezetőivel, valamint a HÖOK-kal és más érintett szervezetekkel. Kiemelte, hogy nemsokára összehívják újra a felsőoktatási kerekasztalt.
Palkovics azt is közölte, hogy a stratégia változtatása megszokott dolog, mivel folyamatosan reagálni kell az újabb kihívásokra és változásokra, ezért már az év végén megtörténhetnek a szükséges változások a stratégiában. Azt is közölte, hogy valószínűleg beépítik azokat az észrevételeket, amelyeket többek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László fogalmazott meg. Ő volt az, aki a felsőoktatási kerekasztal által elfogadott stratégiát megvétózta.
Sokak szerint ő lehetett a mozgatója annak, hogy Klinghammer István, volt felsőoktatási államtitkár már nem kapott szerepet az új kormányzati ciklusban. Parragh-gal és másokkal együtt azt hiányolta, hogy a műszaki képzés nem volt elég fajsúlyos a már elfogadott stratégiában és a felsőoktatás nem tett megfelelő lépéseket, hogy kellőképpen reagáljanak a munkaerőpiaci kihívásokra.
A kancellári rendszerről azt mondta, hogy július 28-tól lehet jelentkezni a pályázatokra, amiket augusztus 12-ig lehet elküldeni. A kancellárok lesznek azok a pozíciók, melyek a kormányzat által delegálva igazgatják és látják el a felsőoktatási intézmények gazdasági vezetését.
Palkovics szerint minden pozícióra lesz megfelelő ember, de lehetséges, hogy szeptember 1-jétől nem minden inztézményben lesz kancellár, ezekben az intézményekben továbbra is a gazdasági főigazgató fogja ellátni a feladatokat. Az intézmény vezetése mindig is a rektorok feladata lesz - mondta Palkovics.
2014-es felvételi eljárás során 106 175 diák jelentkezett, 73 973-an nyertek felvételt. Ezek alapján 32 202 fő nem nyert felvételt. Az alapképzésre 47 423-t vettek fel, a mesterre 14 442 diákot, a felsőoktatási szakképzésre 6019 embert, az osztatlan képzésre 6089 diákot. Palkovics kiemelte, hogy a tavalyi évhez képest némileg növekedett a jelentkezők és a felvettek száma. A korábbi években a kisebb jelentkezést a demográfiai okora vezethetőek vissza - mondta Palkovics.
Az idei legmagasabb pontszám a BME gépészmérnöki karának, mechatronikai mérnöki szakán volt, 452 ponttal. Utána 439 pontot kellett elérni az ELTE pedagógia és pszichológia karán, és a Károli Gáspár bölcsésztudományi karán a pszichológia szakokra. Utána 433 ponttal az ELTE bölcsésztudományi karának germanisztika szakára, majd a SOTE általános orvosi szakára 432 pont volt a határ.
A legnépszerűbb szak a SOTE általános orvosi szaka volt, 1725 jelentkező volt, utána a Szegedi Tudomány Egyetem általános orvosi karán 1681-en jelentkeztek, ott 407 volt a ponthatár. A BGF vendéglátói szakán, turizmus vendéglátás szakára 1529-en jelentkeztek, ott 408 volt a ponthatár.
A költségvetési zárolásokról azt mondta, hogy a felsőoktatásban ez a struktúraváltási alapot érinti, 4,2 milliárd forint értékben. Hozzátette, több felsőoktatási intézménytől azt várják, hogy új alakítsák át a szerkezetüket, hogy az jobban megfeleljen a munkaerőpiaci kihívásoknak. Lapunk arra a kérdésére, hogy ha zárolják a struktúraváltási alapot, akkor hogyan tudnak működésükben változtatni a kormányzati elvásároknak megfelelően - főként a kisebb vidéki intézmények- a felsőoktatási államtitkár azt mondta, hogy erre meglesznek a pályázati lehetőségek és az egyéb források. Az idén erre már többször támogatást kaptak.
