Káros lehet az embargó

„Ágazatfejlesztési programot dolgoztunk ki az orosz piacra építve, emiatt létkérdés, hogy ne kerüljünk tiltólistára” – mondta a Világgazdaságnak Mártonffy Béla, a Zöldség-gyümölcs Terméktanács (FruitVeb) elnöke annak kapcsán, hogy Oroszország mától csaknem az összes lengyel zöldség és gyümölcsszállítmányra beviteli tilalmat rendelt el a termékek minőségbiztosítási tanúsítványával kapcsolatos problémákra hivatkozva. Az ottani hatóságok utaltak rá, hogy a következő 1-2 hétben további szankciókat is bejelentenek az unióból származó importtal kapcsolatban. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ez milyen országokat, és milyen ágazatokat fog majd érinteni.

Mint Mártonffy Béla elmondta: a hazai zöldség-gyümölcs ágazat eddig nem tudott megfelelni az orosz elvárásoknak, ezért komoly fejlesztésekre van szükség. „Technikai elmaradottság jellemzi a szektort, még az áruk csomagolásával is gondok voltak a közelmúltban” – tette hozzá. Ez azonban változni fog, egymillió tonna többlettermék előállításával kalkulálnak 2020-ig, az uniós költségvetési időszak végéig. A szakember szerint ennek nagy részét frissen és feldolgozva az orosz, a kínai és az arab piacon lehet értékesíteni. Ennek alapján teremthető meg 100 ezer új munkahely az ágazatban, így döntő az orosz piac megléte – magyarázta.

Az elnök arról is beszélt: jelenleg az Oroszországba irányuló export nagyjából 8 százalék, de 25-30 százalékos növekedéssel számolnak. Ilyen arányú orosz kivitel csak a rendszerváltás előtt volt, ezt a visszaesést kell ledolgozni – fogalmazott.

Szerettük volna megkérdezni a szaktárcát a kialakult helyzetről, az esetleges lépések kidolgozásáról, de nem válaszoltak kéréseinkre. Az Oroszország által bevezetett húsimport korlátozásról – amely a legnagyobb magyar14 hazai cégeket érinti – is érdeklődtünk: annyit tudtunk meg, hogy a korábbi helyzethez képest semmi nem történt, az érintett vállalkozások az orosz hatóságok engedélyére várnak továbbra is.

Az Európai Bizottság a napokban a WTO-hoz fordult annak megállapítására, hogy jogszerűen tiltja-e Moszkva a sertéshús és élő állatok bevitelét az országba. Oroszország arra hivatkozva rendelt el teljes tilalmat februárban az EU-s országokra, hogy Litvániában és Lengyelországban néhány vaddisznóban sertéspestist mutattak ki. „Az orosz importkorlátozás nyilvánvalóan aránytalan, diszkriminatív és tudományos szempontból alaptalan.

Miután ez ellentétes a nemzetközi kereskedelem szabályaival, nincs más választásunk, mint a WTO döntését kérni” – fogalmazott az ügyben Karel De Gucht kereskedelmi ügyekért felelős biztost. Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos szerint az embargó az elmúlt hónapokban 580 millió euró – mintegy180 milliárd forint – exportkiesést okozott az uniós sertéstenyésztőknek.

Kétélű fegyver a szankció

„Érzékelten és felelőtlen lépés volt, amely kétségtelenül emelni fogja az európai energiaárakat” – áll az orosz külügyminisztérium közleményében, amelyet az EUObserver idéz. A külügyminisztérium azokra az uniós szankciókra reagált, amelyek az orosz energiaszektor mellett a hadi-, a gépipari és a hadsereg által használható termékek kereskedelmét tiltja. A közlemény szerint az intézkedések nem sújtják majd kevésbé az EU-t, mint a velük megcélzott Oroszországot. A gazdasági szankciók hivatalosan ma lépnek életbe, miután azokat tegnap jóváhagyta a tagállamokat képviselő Tanács is.