A hatóságok online hirdetményeikben tömegével szegik meg az adatvédelmi előírásokat. „Tájékoztatom az ismeretlen helyen tartózkodó X.Y-t, akinek az utolsó általunk ismert lakcíme/tartózkodási helye …, hogy „jogalap nélkül felvett árvaellátás visszafizetésére kötelezés, felróhatóság alapján” tárgyú ügyében döntés született.” Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján, a „Hirdetmények” fül alatt nem ez az egyetlen határozat, amelyből több derül ki, mint kellene.
Az önkormányzatoktól a rendőrségen és a végrehajtókon át a nyugdíjbiztosítóig számos állami szerv, illetve hatóság tesz közzé hirdetmény útján. Erre a törvény akkor ad lehetőséget, ha az illetőt nem tudták értesíteni a hatósági eljárásról, illetve döntésről az utolsó ismert címén, és más módon sem tudtak a nyomára bukkanni. A jogszabály persze megszabja azt is, hogy a hirdetmény csak a kifüggesztés napját, az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és tárgyát, valamint az ügyfél nevét és utolsó ismert lakcímét tartalmazhatja.
A törvény az adatkezeléssel kapcsolatban is tartalmaz szabályokat. Ezek szerint a hatóság gondoskodik arról, hogy a törvény által védett titok és a hivatás gyakorlásához kötött titok (a továbbiakban együtt: védett adat) ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen.
Van, ahol az ügyintézők az „ügy tárgya” alatt a legszűkebb információ közlését értik, vagyis például azt, hogy az illetővel szemben a rendőrség büntetőeljárást indított. De az általunk átnézett legtöbb honlapon az is ott van, hogy a címzettet miért, mondjuk gyorshajtás miatt bírságolták meg. Az árverezési hirdetmények ennél is tovább mennek, azokból ugyanis nem csak az derül ki, hogy kinek a lakását, autóját, egyebét árverezik el, hanem az is, hogy tételesen milyen tartozások miatt.
Vagyis bárki láthatja, hogy az illető az egyes bankoknak, közműcégeknek, parkolási társaságoknak, az adóhatóságnak vagy egy adott társasháznak mekkora összeggel adósa. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke lapunk kérdésére elmondta: a törvény azért ad lehetőséget a különböző határozatok hirdetményi közzétételére, hogy minden érintett értesülhessen arról, ha vele kapcsolatban valamely állami, közhatalmi szerv döntést hozott, intézkedést kezdeményezett.
Ez tehát az ügyfél tisztességes eljáráshoz való jogának biztosítása érdekében igénybe vett végső kézbesítési eszköz, „nem pedig a pellengérre állítása” – hangsúlyozta Péterfalvi Attila. Hozzátéve: akinek a meghatározott adatokon kívül más adatait is nyilvánosságra hozzák, az egyrészt kérhet azok eltávolítását, másrészt a NAIH-nál eljárást kezdeményezhet, sőt akár sérelemdíjat is kérhet az adatkezelőtől.
