Közélet

Ecclestone százmillió dolláros váltságdíja

Sokan meglepődtek, amikor a német ügyészség a világ egyik legbefolyásosabb üzletembere ellen emelt vádat. Az eljárás kimenetelétől függetlenül, ezt akár az igazságszolgáltatás diadalaként is értékelhettük volna, azonban még nagyobb meglepetésként ért mindenkit, hogy a Bernie Ecclestone elleni vádat 100 millió dollár megfizetése ellenében ejtették. Hogyan történhetett ez meg, ráadásul Németországban? Mi a háttere az ügynek, és vajon mostantól a börtönbüntetés pénzzel lesz megváltható?

A BayernLB korábbi igazgatóság tagját, Gerhard Gribkowskyt 44 millió euróval megvesztegették, és őt emiatt 8 év börtönre ítélték. Ezek után egy évvel a müncheni ügyészség ugyanezen ügy kapcsán, a vélt vesztegető, Bernie Ecclestone ellen is vádat emelt. Az amerikai filmekbe is illő, nagy nyilvánosság előtt zajló büntetőperben Ecclestone védői látványosan lerombolták a koronatanú Gribkowsky hitelességét, és ezzel a vádat is. Úgy tűnt, hogy az ügyészség kénytelen visszavonulót fújni. A patthelyzetet nem kis meglepetésre egy számunkra furcsának tűnő alku oldotta föl. A bűnösség kimondása nélkül, nem mellesleg 100 millió dollár megfizetése ellenében az eljárást megszüntették. Az érintett személy és az összeg szokatlan nagysága miatt világszerte megkérdőjelezték az eljárás igazságosságát és értetlenséggel vegyes felháborodást váltott ki.

Bár, Magyarországon ez a furcsa „vádalku” ilyen formában nem létezik, Németországban és más nyugati államokban megszokott. Az intézmény célja többes: egyrészt tehermentesíti a bíróságokat a bagatell ügyektől és mentesíti a vádlottakat a büntetett előélet következményei alól, másrészt kiutat jelenthet a nehezen bizonyítható ügyekben. A speciális vádalku önkényes alkalmazásának ugyanakkor komoly kontrollját képezi a bírói jóváhagyás. A bíróság csak akkor hagyhatja jóvá az egyezséget, ha megítélése szerint „a fizetett összeg alkalmas arra, hogy a bűnüldözéshez fűződő közérdeket elhárítsa”, illetve a „bűnösség súlya ezt egyébként nem zárja ki”.

Bizonyára kevés kerül a lapok címlapjára azokból az ügyekből, amelyek így zárulnak, holott ezek száma megdöbbentően nagy, egyedül a tavalyi évben Németországban több mint 126 174 alkalommal éltek vele, tipikusan bagatell ügyekben. Kivéve, ha prominens személyek érintettek. Ilyen volt Helmut Kohl kancellár pártfinanszírozási- (2001), Jan Ullrich kerékpáros csalási- (2008) vagy az egykori honvédelmi miniszter Karl-Theodor zu Guttenberg plágiumgyanú ügyeiben (2011).

Nyilvánvalóan az Ecclestone ügy nem bagatell ügy volt, viszont a vád bizonyíthatósága kétségessé vált. A bíróság hangsúlyozta, hogy csak azért hagyta jóvá az ügyészség döntését, mert a vád több ponton súlyosan megingott, a felajánlott összeg pedig Ecclestone személyes vagyonának jelentős részét teszi ki, ami egyúttal alkalmas a fent kifejtett büntetőjogi jogpolitikai célok elérésére. Valószínűleg, az ügyészség is jól döntött, hiszen minimális arcvesztéssel, és az igazságügyi bevételekhez hozzájárulva zárta le az eljárást.

Alapos vizsgálat kell

Egy büntetőügyet megítélni, bűnösség kérdésében véleményt formálni csak a tények teljes ismeretében, alapos vizsgálat után és csak a bíróságnak szabad. Azt pedig, hogy egy ilyen ügynek milyen sok olvasata lehet, mi sem jellemzi jobban, hogy a német Die Presse egyik újságírója – némi cinikus éllel – odáig jutott, hogy az igazi áldozat akár Bernie Ecclestone is lehet, mivel 84 éves kora miatt hajlott arra, hogy inkább kifizessen 100 millió dollárt, minthogy hosszasan bizonyítsa ártatlanságát.


jog Ecclestone sport
Kapcsolódó cikkek