Ezt találta Magyarországon az Európai Csalás Elleni Hivatal
A Legfőbb Ügyészség közleménye, amely Polt Péter válaszát tartalmazza Lukács Zoltán szocialista országgyűlési képviselő Mi lett a következménye az OLAF által Magyarországon lefolytatott, lezárt, a hazai vádhatóságnak átadott további lépéseket igénylő ügykörökkel? című írásbeli kérdésére adott, ismerteti, hogy a szervezet az Európai Unió közigazgatási vizsgálati szolgálata, közigazgatási vizsgálatok végzésére jogosult. Emellett segítheti a tagállami hatóságok munkáját, közreműködik az általuk végzett közigazgatási vizsgálatokban, illetve összehangolja a több államot érintő ügyeket.
Az OLAF-nak büntetőügyek lefolytatására, bűncselekmény gyanújának vizsgálatára nincs hatásköre, ilyen gyanú felmerülése esetén az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia. Az OLAF vizsgálatainak eredményét, a zárójelentést bűncselekmény gyanúja esetén az ügyészségnek küldi el, illetve feljelentéssel él.
"Ebből következik, hogy az OLAF vagy a minisztériumok, így a Nemzetgazdasági Minisztérium által lefolytatott vizsgálatok számával kapcsolatban nyilvántartott, a kérdésben ismertetett adatok nem a büntetőeljárások kezdeményezésére vonatkozó számadatok" - hangsúlyozták.
A Legfőbb Ügyészség által lefolytatott vizsgálat eredménye szerint a 2011-ben még folyamatban lévő ügyekben, illetve 2011-től kezdődően az OLAF zárójelentése vagy feljelentése alapján tizenkét büntetőeljárás indult. Ebből egy ügyben elmarasztaló, jogerős ítélet született, két ügyben vádemelés történt, nyolc ügyben a nyomozás folyamatban van, egy ügyben megszüntették a nyomozást.
Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az MTI-nek hétfőn elmondta, hogy ezek az ügyek többségükben költségvetési csalás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének kísérlete, illetve sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés miatt indultak.
A magyar ügyészség és az OLAF közötti szoros együttműködés - a magyar fél megítélése szerint - kiváló, és már eddig is számos eredményt hozott - áll a közleményben.
