Veszélyben vannak a postafiók társaságok​
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNemzetközi vállalatcsoportok adótervezési céllal előszeretettel hoznak létre adózásilag kedvező országokban társaságokat, és csoportosítják át egyes jövedelmeiket ezen társaságokba. Értelemszerűen felmerülnek az adóparadicsomi országok, de legalább ennyire népszerűek a holland holding- és a luxembourgi pénzügyi központok vagy akár a Magyarországon létrehozott, szellemi alkotásokat kezelő társaságok.
A múltban általában elegendő volt ezeket a társaságokat névleg létrehozni (ún. „letterbox”, azaz postafiók társaságok) anélkül, hogy azok eszközökkel, munkavállalókkal vagy akár saját irodával rendelkeztek volna. A hátrányosan érintett országok adóhatóságai azonban ma már mind a jogszabályaikban, mind pedig az ellenőrzési gyakorlatban egyre komolyabb feltételeket szabnak ahhoz, hogy elismerjék egy adott társaság valós gazdasági jelenlétét az alapítás országában. Ma már nem ritka, hogy külföldi országok adóhatóságai az ilyen társaságok által használt irodákban akár helyszíni szemlét is tartanak és egyre gyakrabban tesznek fel olyan kellemetlen kérdéseket, mint például „mi a társaság ügyvezetőinek a foglalkozása, képesítése”, „kap-e az ügyvezető juttatást és milyen összegben”, „önálló irodahelyiséggel rendelkezik-e a társaság és az milyen nagyságú?”.
„Ha pedig a vizsgálatok eredményeként megállapítják, hogy a társaságnak az alapítás országában nincs valós gazdasági jelenléte, akkor az így elérni kívánt adóelőnyök elveszhetnek. Ezen társaságokat a vizsgálódó adóhatóságok helyi adóalanynak minősíthetik át és úgy adóztathatják meg őket, mintha a társaságot nem az alacsony adókulcsú országban hozták volna létre.” - mondta Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Valós jelenlét már az áfában is követelmény
A valós jelenlét hiányára tett megállapítások zöme eddig elsősorban a társaságiadó-fizetési kötelezettséget érintette. Az Európai Bíróság közelmúltban közzétett, ún. „Welmory–ügyben” hozott ítélete alapján azonban a gazdasági jelenlét hiánya a jövőben már az áfára is kihat.
Ugyan az Európai Bíróság az ítéletben egyértelműen nem foglalt állást a kérdésben, és az ügyet a tényállás további felderítésére visszaadta a helyi bíróságoknak, az ítélet mégis zöld lámpát jelent az adóhatóságnak: valós gazdasági jelenlét hiányára alapozva innentől kezdve az adórevízió megállapíthatja, hogy egy társaság áfa-szempontból figyelembe vett telephelye eltér az alapítás országától és emiatt a számlát kibocsátónál áfa-hiányt állapíthat meg.
