BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Megdöbbentő számok: ennyire rosszul élnek a romák Magyarországon

Szegényesebb fogyasztás és jóval alacsonyabb jövedelem jellemzi a romákat a Tárki felmérése szerint. A romák közel kétharmada tartozik az alsó osztályba.

A roma identitásúak fogyasztása szegényesebb, jövedelmük alacsonyabb és az ország hátrányosabb részein élnek - derül ki a Tárki felméréséből (pdf-ben itt elérhető, 192-197. oldal).

A 2014-es adatok szerint a minta 4,6 százaléka, vagyis 3303 főből 153 fő vallotta magát cigány származásúnak. A legnagyobb az arány az Észak-Alföldön, ahol a megkérdezettek 10 százaléka mondta azt, hogy van roma identitása. Budapesten 2, a megyeszékhelyeken 1, az egyéb városokban 6, a községekben 7 százalék volt a magukat romának vallók aránya.

A kutatás szerint a romák közel kétharmada, egész pontosan 65 százalékuk tartozik az alsó osztályba. Az egy főre jutó éves háztartási jövedelem egy roma háztartásban évi 560 ezer (vagyis havi 46 ezer) forint, míg a nem roma háztartásoknál ez az adat több, mint kétszer ekkora, 1,3 millió forint.

A cigányok és a nem cigányok fogyasztásbeli különbségeit iskolai végzettség szerint bontva vizsgálták a kutatók. A legfeljebb nyolc általánost végzettek körében szignifikáns különbséget találtak abban, hogy mennyit költenek átlagosan közlekedésre, telefonszámlára, televízióra, szórakozásra, sportra és üdülésre. A romák mindegyik fogyasztási cikkre átlagosan kevesebbet költenek, közlekedésre, telefonra és televízióra körülbelül a felét annak, mint a nem romák. A szabadidőhöz kapcsolódó fogyasztási cikkekben a különbség sokkal nagyobb. Minél kisebb egy település, a sportra, szórakozásra és üdülésre fordított összegek annál alacsonyabbak, de a teljes mintához képest az alacsony iskolai végzettségűek jóval kevesebbet költöttek: a községekben élők szórakozásra átlagosan negyedévente 4605, sportra 1094, üdülésre pedig évente 20 907 forintot költöttek, a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők fogyasztása pedig még ennél is sokkal alacsonyabb.

A kutatás megdöbbentő adatokat közöl az iskolai végzettségekről - igaz, ezen a ponton is fontos megemlíteni, hogy viszonylag kis mintán dolgoztak. A 153 megkérdezett 82 százaléka legfeljebb a nyolc általánost végezte el, 17 százalékuknak pedig szakmunkás képzettsége van. Ez együtt 99 százalék - azaz mindössze 1 százalék volt a magasabb iskolai végzettségű. (A 3150 megkérdezett nem roma közt 50 százalék volt a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők, 30 százalék a szakmunkások, és 20 százalék a legfeljebb nyolc általánost végzők aránya.)

Érdekes kérdés az is, hogy a roma identitásúak közül kik mondják azt, hogy a roma az elsődleges identitásuk, és kik azok, akik másodlagosan tekintenek magukra romaként. A magukat elsődlegesen romának érzők Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon élnek inkább, míg a másodsorban roma identitásúak Észak-Alföld mellett Közép-Magyarországon és Budapesten laknak leginkább. A Budapesten élő romák nagyrészt inkább másodlagos identitásként vallják magukat romának, az elsődlegesen magukat romának tartók inkább városokban vagy községben élnek. A magukat elsődlegesen romaként jellemzők nagyobb arányban sorolták magukat inkább az alsó társadalmi osztályba tartozók közé, illetve alacsonyabb jövedelemmel rendelkeztek, mint azok, akiknek a romaság inkább másodlagos identitásként volt jelen.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek