Gimnáziumba és szakközépiskolába 2,2, illetve 2,8 százalékkal többen járhatnak ősztől, mint az előző tanévben, viszont a szakiskolába 1,4 százalékkal kevesebb fiatalt vettek fel – közölte az idei középfokú felvételi eljárás zárásaként az Oktatási Hivatal. A felvettek többsége, 40,5 százaléka (több, mint 32 és fél ezer diák) szakközépiskolában tanul majd, ami fél százalékkal magasabb arány, mint a tavalyi. A gólyák között a gimnazisták aránya minimálisan emelkedett az előző tanévhez képest: 34,3-ról 34,6 százalékra, ez majdnem 28 ezer diákot jelent. A legkevesebben idén is a szakmunkásképzést preferálták, az ősszel kezdődő tanévben kicsivel több, mint 20 ezren kezdik itt meg szakiskolákban a tanulmányaikat, ez a felvettek 24,9 százaléka, szemben a tavalyi 25,7 százalékkal.
Az EURES, az Európai Bizottság munkaerő-piaci portálja szerint 2014-ben Magyarországon a legkeresettebbek a gépkezelők voltak, a második helyen értékesítő munkatársat kerestek a cégek, de szociális-egészségügyi dolgozóra, valmint vendéglátósra, takarítóra, otthoni kisegítőre, teherautó sofőrre, bányászra és kőfejtőre, és targoncakezelőre is erős igény mutatkozott. A KSH kereseti adatai szerint ugyanakkor hiába nagy az igény az ilyen területek művelői iránt, ez (még) nem tükröződik a fizetésekben: egyedül az értékesítők számíthatnak magas fizetésre, átlagosan majdnem nettó 300 ezer forintra, miközben a vendéglátásban alig több, mint százezer forint az átlagos havi nettó fizetés (persze a jatt nélkül), a szociális dolgozóknál pedig a 70 ezer forintos sem éri el.
Nem véletlen, hogy a szakközépiskolákban idén a vendéglátásszervező-vendéglős, az informatikai rendszergazda, a gépgyártás-technológiai technikus, a pénzügyi-számviteli ügyintéző, valamint az autóelektronikai műszerész, autószerelő voltak a legnépszerűbb szakok, amint azt lapunk érdeklődésére az Emberi Erőforrások Minisztériumánál elmondták.
A szakiskolákba ugyanakkor szakácsnak, cukrásznak, pincérnek, eladónak és hegesztőnek jelentkeztek a legtöbben. Ezek azok a szakmák is, amelyekben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) statisztikája szerint jelenleg a legtöbb tanulószerződés létrejött a duális képzések keretében. Ezek mellett a kőműves-burkoló, a gépi forgácsoló, a vendéglátásszervező-vendéglős, az autószerelő és az asztalos képzéseken tanulók közül részesülnek a legtöbben cégekhez kihelyezett gyakorlati oktatásban – tudtuk meg az MKIK oktatási és képzési alelnökétől.
Bihall Tamás hozzátette: jelenleg a szakmunkástanulók mintegy 50 százaléka, 50 ezer fiatal vesz részt a duális képzésben, de a cél, hogy három éven belül ez az arány legalább 70 százalékra emelkedjen. Ennek érdekében a kamara igyekszik minél több magyar kis- és középvállalkozást hozzásegíteni ahhoz, hogy kialakítsa a minőségi gyakorlati képzés feltételeit, ezzel is enyhítve az egyre akutabb munkaerő-hiányt. „A cégek egyre inkább felismerik, hogy ha nem vállalják a képzést, hátrányba kerülnek” – fogalmazott az alelnök, aki a normatíva-emelést is fontosnak tartja, hogy az biztosítja a duális képzésben résztvevő cégek, jellemzően a kisebb vállalatok, érdekeltségét, a programmal kapcsolatos költségeik legalább részbeni megtérülését.
A diplomások a legbizakodóbbak
Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál optimistább saját munkaerő-piaci helyzetét illetően – állapította meg a BNP Paribas Cardif. A biztosító a Mediánnal közösen létrehozott bizalmi indexe alapján jelenleg a diplomások 72, az érettségizettek 63, a szakmunkások 61, míg az általános iskolát végzetteknek csak a 42 százaléka bízik az elhelyezkedési lehetőségekben. A bizalmi index a budapestiek körében lényegesen magasabb (68 pont), mint az Észak-Magyarországon élőknél (47 pont).-->
