"Az Oszkár számomra csupán egy vicces férfinév"

– Cannes-ban ünnepelte a közönség és a kritikusok. Elmesélne egy olyan élményét a fesztiválról, amiben benne van az, ami ott ezzel a filmmel történt?

– Az autósok gyakran lehúzták az ablakot, és felém kiáltottak, hogy Saul! A hüvelykujjukat elismerően emelték sokan a magasba. Ez nagyon jólesett.

– Az eddigi munkái után valahogy olyan egyértelműnek tűnik, hogy ennek a filmnek a főszerepe önre várt. Hogyan került bele a produkcióba?

– Egy közös ismerősünk ajánlott a rendező figyelmébe. Nem így indult, de végül enyém lett a főszerep.

– Mit gondol, mi az oka annak, hogy ekkorát szólt ez a film?

– Ezen mi is meglepődtünk, hisz sok jó film elkallódott már. Egy biztos, a Saul fia valamiért a megfelelő film volt a megfelelő helyen és időben.

– A Guardian és a legtöbb kritikus szerint a Saul fia az első olyan film, amely választ ad arra a művészi kérdésre, hogyan lehet a holokausztot filmen ábrázolni. Ezzel egyetért?

– Nem értek egyet azzal, hogy ez lenne az egyetlen. De a kevesek közül az egyik.

– Hatalmas a várakozás a film iránt. Biztosan sokan meg is nézik. Mit gondol, érteni is fogják?

– Egy műalkotás rossz, ha teljesen érthető. Úgy gondolom hát, hogy értsék is tehát meg ne is.

– Egy egész verseskötete a holokausztról szól. Miért és mikortól fogva foglalkoztatja ilyen erősen ez a téma?

– Kamaszkorom óta. Auschwitzban az európai civilizáció omlott össze. Ha ez ne, akkor mi foglalkoztasson?

– Azt olvastam, hogy volt egy időszak az életében, amikor rengetegszer – naponta – elment Auschwitzba. Miért, mi volt ennek az oka?

– Vannak helyek, ahol történik valami az emberrel. Ez egy olyan hely.

– Főszereplőként végigélni a forgatásokat bizonyára nagyon megterhelő lehetett lelkileg. Hogyan élte ezt meg?

– Nem volt könnyű, de nagyszerű emberek vettek körül.

– Bölcsésznek, filmrendezőnek, rabbinak tanult, dalokat írt és énekelt, zenélt, játszott több tévéfilmben, verseskötetei jelentek meg. Ön költő, író, filmrendező, színész, esetleg lehet mindegyik egyszerre?

– Mindegyik vagyok, de egyszerre mindig csak az egyik.

– Hosszabb ideje New Yorkban él. Hogyan került oda és miért döntött úgy, hogy ott marad?

– Családi okokból élek külföldön.

– Biztosan sokan azt gondolják, hogy most jött el az ön ideje. Mennyire fontos a siker, a népszerűség?

– Pünkösd napján lettem „király” Cannes-ban. Pünkösdi királyság ez.

– Mi az igazi sikerélmény az ön számára?

– Egy jó, sőt, egy nagy vers.

– „Ő a következő magyar világsztár” – ez volt az egyik újságcikk címe, amit önről írtak a napokban. Keresték azóta ajánlattal?

– Ez botorság. Én ügyekben és nem karrierben gondolkodom.

– Mint főszereplő, hogy élte meg, hogy nagydíjas lett a film? Bízik benne, hogy Oscar-díjra is jelölik?