Az Európai Bizottság honlapján nyilvánosságra hozott dokumentumban Brüsszel első helyen azt javasolja Magyarországnak, hogy a középtávra előirányzott strukturális deficit elérésének érdekében hajtson végre fiskális kiigazítást, idén a bruttó hazai termék 0,5, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben.
A bizottság ismét kritizálta a különadókat: a jelentés szerint Magyarországon a kormány újra visszatér a régi szokásaihoz, amikor ágazati különadókat vezet be.
A bizottság emellett egyebek között javasolja a kormánynak, hogy tegyen intézkedéseket a reálgazdaság normális finanszírozásának helyreállítására, csökkentse a piactorzító szektorspecifikus adókat, a közmunkára fordított költségvetési forrásokat irányítsa át az aktív munkaerőpiaci intézkedések megvalósítására, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.
A munkaköri leírásukban a közmunkások tájékoztatást is kapnak arról, hogy: a munkaügyi eligazításokról és a munkaidőben történő munkavégzésről bármikor hang-, video- és fényképfelvétel készülhet".
További erőfeszítésekre van szükség
A 2015-ös országspecifikus ajánlások sikeres végrehajtása kulcsszerepet fog játszani abban, hogy Európa visszatérjen a fenntartható munkahelyteremtés és növekedés pályájára, és kevésbé függjön a gazdasági élénkülést jelenleg tápláló külső, ciklikus tényezőktől.
Valdis Dombrovskis, a Bizottság euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnöke az ajánlások elfogadása kapcsán a következőket mondta: „Az európai gazdasági fellendülés megerősítéséhez további határozott szakpolitikai erőfeszítésre van szükség. Számos tagállamban okoz gondot az államadósság és a magánszektor adósságának magas szintje, az alacsony termelékenység és a beruházások hiánya, amelyek magas munkanélküliséghez és romló szociális helyzethez vezetnek. A ma közzétett országspecifikus ajánlások e kihívások kezeléséről szólnak. A nemzeti felelősségvállalás és a végrehajtás előmozdítása érdekében szorosabban együttműködtünk a tagállami kormányokkal, parlamentekkel és szociális partnerekkel, valamint jelentősen egyszerűsítettük és sokkal célzottabbá tettük ajánlásainkat.”
Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos, így nyilatkozott: „Maximálisan ki kell használnunk a kezdődő élénkülés nyújtotta lehetőségeket annak érdekében, hogy az európaiak újra munkához jussanak. A tagállamoknak a fellendülés most lehetőséget ad a strukturális reformok végrehajtására. Emellett külön oda kell figyelnünk azokra, akiket a leginkább sújtott a válság, így a fiatalokra és a tartósan munkanélküliekre.”
Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos ezt mondta: „Ma arra kérjük a tagállamokat, gondoskodjanak arról, hogy a megkezdődött gazdasági fellendülés ne csak átmeneti jelenség legyen. Gazdasági prioritásunk a Juncker-bizottság hivatalba lépésének első napja óta a beruházások fellendítése, a strukturális reformok támogatása és a felelős költségvetési politika biztosítása. Az ajánlásokkal nem az a cél, hogy Brüsszel »kiselőadást« tartson a kormányoknak, hanem az, hogy ösztönözzük a mindannyiunk számára szükséges foglalkoztatást és növekedést előmozdító nemzeti erőfeszítéseket.”
